Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések
Péter G.: Nagyátmérőjű vízvezetékek 369 szorosan tekercselt bitumennel itatott csupasz lemez, melyeL kívül forró kátrányos védőréteg (20 — 30%-os adagolású MSZ 3233 útikátrány) zár le. A kátrányt a baktériumölő hatása miatt irányoztuk elő. A külső korrózió védelmet katódvédelem egészíti ki. Hazai tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a távolsági olajvezetékek élettartama katódvédelem alkalmazásával komoly mértékben meghosszabbítható. Л külső réteg villamos szigetelés ellenállására 500 Ohm/m 2 értéket írtunk elő. A kivitelező vállalat a távvezetékhez legközelebb fekvő nem túlzsúfolt vasútállomás mellett egy központi csőtisztító telepet létesített. Itt fogadta a vasúton szállított gyári csöveket és végezte el a szükséges tisztítási és korrózió elleni szigetelés egy részét. A revéttenítést és rozsdáttanítást mechanikai revétlenítő géppel végezte, melyet a célra a Vállalat dolgozói készítettek (2. ábra). A revétlenítő berendezések motorral hajtott késes és drótkefés forgórészek. Külön egység szolgál a belső, külön egység a külső felület revétlenítésére. (A 2. ábra a belső forgórészt mutatja.) Mindkettő központos elhelyezésű és egyidejűleg van működésben. Mind a külső, mind a belső forgó részben 6 — 6 sorban 4 — 4 kés és ugyanannyi drótkefe van felszerelve. A kések és drótkefék jó felfekvését illetve rászorítását a cső felületére rugók biztosítják. Mindkét forgó résznél előbb a késes rész, majd a drótkefés rész következik a tisztítás sorrendjében. A csöveket a tisztítás alatt egy szabályozható görgősor továbbítja. A tisztítás két teljes menetben oda és vissza történik. Ezt biztosítja egyébként a cső átfutásának technológiai felépítése is. Ugyanis a cső csak úgy juthat tovább, ha a tisztító berendezésen mindkét iránybari áthaladt. Az előbbi berendezéssel a szürke fémfelület elérhető volt. A revétlenítés természetesen a 9 m-es szálakon történt. Revétlenítés után a csövek külső és belső portalanítása, majd a külső és belső alapmázolás felvitele következett. A belső portalanítás egy motorikus meghajtású síneken mozgó forgó kefével történt. A forgó kefe csőtengelyének belsejében eljuttatott bitumenmázt a cső belső felületére ugyancsak az előbbi forgókefe segítségével hordták fel. A külső alapszigetelést kézi portalanítás után ugyancsak kézi erővel végezték. Az előbb ismertetett gépi alapmázolás elvégzésére több kísérletet folytatott a kivitelező vállalat 65-ös és 120-as lágyuláspontú hazai bitumen többrétegű felhordásával. A legjobbnak a 3 rétegű 120-as bitumen mutatkozott. A kísérletek kiértékelésében részt veil a Nehézvegyipari Kutató Intézet korróziós osztálya Meg kell jegyzni, hogy a rendelkezésre álló hazai bitumennel о tervekben előírt vastagságot nem tudták biztosítani. 2. ábra. Mechanikai revétlenítő gép () Vízügyi Közlemények I