Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VI. Muszkalay László: Szivattyútelep hatása a folyó áramlási viszonyaira

Szivattyútelep hatása a folyóra 353 környezetének a jellegzetessége módosítja. A szelvény inflexióban helyezkedik el, de a jobb parti benyúló földnyelv helyi irányeltérést okoz és a meder konfuzor jellegűvé válik. Ennek megfelelően a szelvény nagyjából egyenletes mélységű és a sebesség eloszlása bizonytalan. A sebességek iránya a meder közepe felé mutat, illetve a bal part közelében nagyjából párhuzamos a partvonallal. Ennek megfelelően a szelvény bal oldali részén a vízszálak keveredése tételezhető fel. Erre mutat az, hogy a szelvénynek ebben a részében helyi sebesség csökkenés mutatható ki és a mért irányok a mélységtől függetlenül elég nagy mértékben szóródnak, az irányokat jelző sugársorok szétterülnek. Az irányingadozás mértéke lényegesen nagyobb, mint a szivattyútelep utáni legalsó szelvényben (6. sz. szelvényben), ami azt mutatja, hogy már a vizsgált kanyarulat elején a vízfolyás pulzációjával együtt nő a hordalék mozgató erő is. A következő szelvényig terjedő szakasz partjain fellépő kimosások azt mutatják, hogy már ezen a szakaszon jelentős mértékű a parterózió. A meder anyagának egyenetlen szerkezete következtében a partvonal erősen tagolódik az erózió hatására, ami a vízfolyás hordalék mozgató erejének további növekedését vonja maga után. A 2. sz. szelvénynél a partvonal meredeken széttartó, amit a sebesség iránya követ. A szűkületben határozott sebesség maximum alakul ki. A szelvény alakja nem mutat hasonló alaki változást mivel a szűkületet alkotó szilárdabb mederanyag nem engedi meg. A diffuzor-jellegű szelvényben, az érkező, elég erősen pulzáló vízmozgás lüktetése tovább növekszik a széttartó áramlásnál keletkező örvényleválások következtében. A pulzáció fokozódását mutatja a mért irányok nagyobbfokú szétterülése és véletlen jellege. Ugyanakkor a függélyek-sebességeloszlása is megváltozik. A sebesség maximuma a felső harmadból a függély közepére helyeződött át, egyes esetekben pedig megközelíti a feneket. Ez az erózió veszélyét növeli. A 2. és 3. sz. szelvény közötti szakasz partvonala kevésbé tagolt mint az előző rész, de erősen kiöblösödik. Az egyenletes szerkezetű mederszakaszon az erózió hatása is meglehetősen szabályos. A bal part alakulását ezen a szakaszon elsősorban az előző szelvényben mért sodorvonal iránya határozza meg, ami a kanyarnak megfelelően a bal partnak irányul. A 3. sz. szelvény helyét a szivattyú-telep fölött 90 méterrel választottuk. A szelvény alakja és a sebesség eloszlás szerint a kanyarulatnak megfelelően a sebesség és a mélység maximuma a bal part felé tolódott el. A jobb part éles törése a sebesség irányában érezteti a hatását és már a közeli szivattyútelep hatása is észrevehető. Legszembetűnőbb a kanyarulat hatása, ami a víz tehetetlenségének következtében jön létre. A bal part homorú ívéről visszaverődő és a jobb parton leváló áramvonalak ennek a szelvénynek a környezetében találkoznak. Az áramvonalak ütközése nagymértékben fokozza a vízfolyás pulzációját. Ezt mutatja a sebességek irányának igen nagymértékű szétterülése és a sebesség nagyságának pontonkénti véletlen jellegű ingadozása (4a ábra), mely az előző szelvényekben még nem volt jelentős. A sebesség a bal part közelében határozott maximumot mutat a kanyarnak megfelelően, ami a megnövekedett pulzációval együtt a szelvény általános kimélyülését és a szelvény alakjának eltorzulását is okozza. A jobb part éles törésének a hatására a víz sebességének iránya a bal part felé mutat és akadályozza az áramvonalak bal parttól való elszakadását. Ugyan5 Vízügyi Közlemények