Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

330 Szakváry Jenő A kutak csekély vízhozama és az alábányászás következtében ezen területen tehát gazdaságosan kitermelhető vízmennyiség nincs. Teresztenyei, Égerszögi források. A Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének szakvéleménye szerint vízbeszerzésre csak a teresztenyei Barlangforrás, valamint az égerszögi Delelő-kút jöhetne szóba. Az előbbi azonban nagyon rossz megbízhatósági indexű karsztforrás, utóbbi vízhozama pedig csak 200 lit/ percre tehető. Amennyiben későbbi időszakban a környékbeli községek vízellátása aktuális lesz, helyi törpevízmű kialakítása érdekében a források foglalása célszerűnek látszik, de regionális ellátásra — az egyébként is szükséges jelentős vízemelés miatt — nem megfelelőek. e) Bódva menti kavicsteraszok A Bódva menti óholocén terasz a Szendrő alatti Bódva-hídtól délre eső partszakasz mindkét oldalán terül el, melyből Rudabánya vízigénye kielégíthetőnek látszik. A teraszkutatás lefolytatására 1953—54. évben került sor. Kitűnt, hogy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet előzetes fúrásai alapján jelzett 4_5 m vastag kavicsrétegek 2—3 m vastagságban összefüggőek, a kiterjedés pedig kb. 9 km

2. A végleges értékelés során azonban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat megállapította, hogy csak nagyobb kavicslencsékről van szó és csak 300 m

3/nap vízmennyiség tartós kitermelése valószínű. A kis vízmennyiség és a vízkezelés szükségessége tehát gazdaságtalanná teszi a hasznosítást. A Bódvamenti vízkivétel. A Bódva érintett szakaszán partiszűrésű vízkivétel csak esetleges medergalériával lehetséges, azonban a jelentős beruházási költség és a víz bizonyos mértékű kezelése, az ezzel járó üzemköltség nem teszi gazdaságossá a vízbeszerzést. Fentiek alapján célszerűbbnek látszott a vízkezelést nem igénylő kazincbarcikai víznek Rudabányára juttatása. A két vízbeszerzés magasságkülönbsége egyébként kb. 60 m. Edelényi vízfeltárás. Edelénytől délre húzódó kavicsterasz vízfeltárása a helyi célnak megfelelő eredménnyel járt. A lemélyített csőkutak szivornyarendszerrel dolgoznak egy gyűjtőkútba, ahonnét a víz vas- és mangántalanító berendezésen keresztül kerül a jelenleg még helyi ellátást szolgáló hálózatba. A vízműtelep kapacitása 1000 m

3/nap. III. HÁLÓZATI RENDSZER 1. Hálózat A termelt vizeket a napi csúcsra méretezett csővezetékeken a 2. és 3. ábra szerint osztják szét. A vízellátási rendszer — a topográfiai adottságok miatt — több vízellátási övezet útján látja el a lakosságot. A Lázbércről érkező vizet a vadnai átemelőtelep nyomja a I. övezet rendszerébe, mégpedig a Vadna-Sajójobbpart, Vadna—Kazincbarcika—Sajószentpéter és Vadna—Sajókaza—Szuhakálló irányába. Ugyanezen övezetre dolgoznak a kazincbarcikai II. és 1I/A, a borsodsziráki, edelényi, bánrévei és sajóbalparti vízművek is. A szuliakállói átemelőtelep biz-