Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

A Borsodi Vízellátás rendszere 327 nak a vízellátásra. A vízigény és a tervezett, illetőleg várható víztermelés alapján hálózati veszteségre átlag és csúcsidőben az alábbi értékeket vették számításba 1960-ban 1965-ben 1980-ban 500 1600 2100 2300 1800 2500 m

3/nap 3,4 9,5 8,9 8,3 5,0 5,7 % A lakosság vízellátottsági jellegét, számarányát és százalékos mértékét az adott időszakokra vonatkoztatva a III. láblázat tünteti fel. 111. táblázat Ivóvízellátottság előirányzott fejlődése (a lakosság száma 1000 fö-benj Borsodi Regionális Vizmű Özdi Regionális Vizmű összesen Év összlakosság közkifolyós ellátottak közműves ellátottak összlakosság közkifolyós ellátottak közműves ellátottak Összlakosság közkifolyós ellátottak közműves ellátottak Év összlakosság száma %-a száma %-a összlakosság száma %-a száma %-a Összlakosság száma %-a száma %-a 1960 1965 1980 65,3 84,7 116,4 18,2 32,2 46,2 28,0 38,5 39,5 15,3 34,8 70,2 23,3 41,0 tO,5 43.4 54.5 71,5 12,2 20,6 27,4 28,0 37,5 38,5 12,0 16,3 44,1 27,5 29,5 61,5 108,7 139,2 187,9 30,4 52,8 73,6 28,0 38,0 38,8 27,3 51,1 114,3 25,2 36,8 61,2 :t. Végrehajtott vízfeltárások, vízhasznosítások Tekintettel arra, hogy a várható, de a terület na^y részén már te es nagyság rendjében fellépő vízigények fogyasztási súlypontokként jelentkeznek, a víz feltárások elsőrendű célja az volt, hogy lehetőleg az ilyen nagyobb vízigényű helyek közelében lehessen a kívánt vizet előteremteni. A vízfeltárások az alábbi jellemző csoportosításba sorolhatók: a ) Ózdkörnyéki mélységbeli vizek, Szalajka-völgyi karsztvíz, b) Sajó menti kavicsteraszok, c) Dubicsányi mélységbeli vizek, d) Rudabányakörnyéki források, felszínközeli és mélységbeli vizek, e) Bódva menti kavicsteraszok, a) Az Ózdkörnyéki vízjeltárások Ózd vízellátása érdekében széleskörű vízfeltárások indultak meg 1950—51-ben. Ekkor az Ózdi Kohászati Üzemek kezelésében levő vízmű ivóvíztermelése alig érte el a napi 1500—1800 m

3-t, ennek is jelentős részét az ipari vízből elég elavult víztermelő művön tisztította. A feltárások alapos geológiai és hidrológiai vizsgálatai alapján kitűnt, hogy az akkor fellépő kb. 5000 m

3/nap ivóvízigény Ózd közvetlen környékén sem mélységbeli, sem felszinközeli vizekből számottevő mértékben nem biztosítható. Kiépült ugyan a Karu I. és II., valamint a Hódoscsépányi kút, de ezek együttes víztermelése ma már alig éri el a 200 m

3-t naponta. A Sajó jobbpartján a Bánréve—Ózd-i vasútvonal mellett 1930-ban épült vízmű csőkútjai 1946—47-ben már eltömődtek, mivel az erősen szennyezett és oxigénhiányos sajóvíz, valamint a más kémiai összetételű talajvíz elkerülhetetlen keveredése a kutak körül olymértékű vaskicsapódást eredményezett, hogy a vízadó réteg lényegében elcementálódott. így további vízmükutak telepítése céLszerűtlenné vált. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy az