Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - V. Szakváry Jenő: A borsodi vízellátási rendszer

324 Szakváry Jenő II. ELŐMUNKÁLATOK, VÍZFELTÁRÁSOK 1. A vízellátás helyzete a regionális vízművek kialakítása előtt A liorsodi Regionális Vízmű területén a bányaművelés preventív védeke­zéséből adódó vízkiemelések komoly mértékben kihatással voltak a felszínközeli vízadórétegek fokozatos kimerülésére, sőt az általános vízleszívó hatás a mélység­beli vizek nyugalmi szintjeit egyrészt oly mértékben lesüllyesztette, hogy a víz kitermelése már műszaki nehézséget jelentett, másrészt a víztartó rétegek fokozatos kimerüléséhez vezetett. Kazincbarcika-Berente térségében az ipari üzemek nagy területen a jó vizet adó kavicsteraszokra, vagy azok környékére települtek. így a felszínközeli és vízkezelést nem igénylő víztartó rétegek hasznosításáról már védőterületi problé­mák miatt is jelentős területen le kellett mondani. Az ipari üzemek fokozatosan szennyezték a Sajó vizét, ezért felszíni vizek hasznosítása ivóvízellátás céljára ezen a területen már szóba sem jöhetett. Az érintett települések közül több helyen régebbi — 1930—1950 között épült — helyi törpevízművek voltak, de a bányászat már említett hatása miatt a víz­nyerőhelyek fokozatos kimerülése következett be olyannyira, hogy nem egy helyen lajttal kellett nagy távolságokra az ivóvizet szállítani. Ehhez járult még a kül­fejtés, mely egyes víznyerőtelepek teljes megszűnését eredményezte. Helyi víz­művek voltak Sólyombánya, Alberttelep, Ormosfcánya, Rudolftelep, Szelesakna, Nagybarca, Herbolya, Rudabánya és Sajókaza településeken, melyek közül csak az utóbbi négy van még ideig-óráig üzemben. Az iparosodással és bányászattal kapcsolatos lakásépítés egyre sürgetőbben követelte a vízellátó művek építését, de a már ismertetett okok miatt — helyi víznyerési lehetőségek hiányában — csak egységes vízellátó rendszer kiépítése jöhetett tekintetbe. Az Ózdi Regionális Vízmű területén közel hasonló volt a helyzet, csupán a vízhiány lépett fel koncentráltabban, elsősorban Ózdon. A vízfeltárások ismer­tetése során említésre kerülő Sajóbalparti, Bánrévei vízművek üztmbehelyezésével egy időre enyhült a vízhiány, a probléma azonban jelenleg is élő valóság, mert az Ózd-Karu-i I. és II. sz. kutak kimerültek, az Ózd-Hódoscsépány-i kút alig ad már 180 m 3 vizet naponta és az ózdi víztisztítómű — elavultságánál fogva — előre­láthatólag rövid időn belül nem lesz alkalmas kellő minőségű ivóvíz előállítására. Ehhez járul még Putnok, mint járási székhely komoly vízhiánya hiszen a kis helyi vízmű termelése az igények alig 30%-át tudja már csak kielégíteni. 2. Vízigények Az egész vízellátó rendszer területén a várható vízigények nagyságrendjét több szempont egyeztetése, különféle adatok egybevetése, gyakorlati fogyasztási adatok figyelembevétele, lakosságszaporulat kellő statisztikai mérlegelése, az iparosodással és bányaműveléssel járó központi lakásépítési program számba­vétele, az egyes ipari, közlekedési és kommunális fogyasztók szükségszerű igényei­nek felmérése alapján állapították meg. Általános irányelv az volt, hogy olyan településeknél, ahol lényeges közműves lakásépítés nem várható, a vízfogyasztás tekintetében távlatban 80%-os köz-

Next

/
Thumbnails
Contents