Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

Üzemeink és közintézményeink 27 Vízigényesség A vízigényesség vizsgálatánál az összes vízfelhasználást kell elsősorban figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a beszerzés módja, továbbá az esetleges forgatás mértéke mindig a helyi adottságoktól, különösen a vízbeszerzési lehetőségektől, illetve a víztakarékosság elveinek érvényesítési fokától függ. A vízigényesség vizsgálatánál az üzemek ágazati hovatartozása döntő, mert a népgazdasági ágak, iparcsoportok és iparágak szerinti osztályozás a termelési technológiát, ezzel az e folyamatokhoz szükséges vízmennyiséget alapvetően meghatározza. A jő ipar csoportokat vizsgálva, megállapítható, hogy legvízigényesebb a nehézipar, közel azonos mértékben sok vizet fogyaszt az élelmiszeripar, kevéssé vízigényes, a könnyűipar. Az iparcsoportok közül a villamosenergiaipar vízigénye az ipari átlag több, mint negyvenszerese. Vízigényes iparcsoportok még a vas-, acél- és fémgyártás (kohászat), és a vegyipar. Egészen kis vízigénnyel dolgozik a műszeripar, a vas- és fémtömegcikk ipar, a nyomdaipar, a faipar és a ruházati ipar. Az iparágak közül a cellulóze- és papírgyártás, a cukor- illetve söripar vízigénye haladja meg jelentős mértékben az átlagértékeket. A friss és az összes fajlagos vízfelhasználás aránya a vízforgatás mértékére is jellemző. Nyilvánvaló, hogy legmagasabb ez az érték a vízigényes nehéziparnál. (A fajlagos friss vízfelhasználás az összes felhasználás kereken háromszorosa.) Minthogy a vízforgatás függ a vízbeszerzési lehetőségektől is, a nagy folyók mellett települt erőművek hatásának következtében a legvízigényesebb iparcsoportnál, a villamosenergia termelésnél, ez a hányados csak 1,6. Ezzel szemben a kohászati üzemek többsége vízszegény területeken helyezkedik el, és így a friss és összes fajlagos vízfelhasználás aránya 5,4. Hasonló a helyzet a papírgyáraknál, cukorgyáraknál, gépgyáraknál és vegyiműveknél. Azonos okok játszanak közre az élelmiszeripar egészénél is, melyek nagyobb része a viszonylag költséges vízbeszerzési lehetőségekkel rendelkező Alföldön települt, ahol a vízforgatás gazdaságos, A vízigényesség egyben meghatározza az egyes népgazdasági ágakra, iparcsoportokra, illetve iparágakra a vízfogyasztás mennyiségét. Az adatfelvétel során megfigyelt üzemek és közintézmények összes vízfelhasználása kereken 8,65 millió m

3/nap volt, ennek túlnyomó többsége, 7,3 millió m

3 (75%) az erőműveknél került felhasználásra. Jelentős még a kohászat (vas- és fémgyártás) 1,1 millió m

3-es (13%), <i vegyipar 0,45 millió m

3-es (5%) és az élelmiszeripar kereken 0,7 millió m

3-es (8%) összes vízfelhasználása. A vízellátás területi megoszlása Hazánk legnagyobb vidéki iparterülete, a borsodi iparvidék naponta kereken 3 millió m

3 vizet használ fel, az országos érték 35%-át. A közép-dunántúli iparvidék nehézipari üzemeinek fogyasztása következtében jelentős Veszprém megye kereken 1,3 millió m

3-es (15%) vízfelhasználása. Hasonló okokból kiemelkedő Komárom megye napi 870 000 m

3-es (10%) és Eejér megye 550 000 m

3-es (6%), végül lleves megye 0,3 millió m

3-es (4%) vízfelhasználása. Hazánk többi megyéjében — Győr-Sopron és Baranya megyéket kivéve — jelentős nehézipari bázis nem települt, a helyi jelentőségű könnyű- és élelmiszeripari üzemek fogyasztása pedig országos viszonylatban nem számottevő.