Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - III. Starosolszky Ödön: A hullámzás hidraulikája

a hullámzás hidraulikája STAROSOLSZKY ÖDÖN

1 532.59 A nagyobb szabad vízfelületen a szél hatására kialakuló hullámzás a vázépítési műtárgyak komoly ellensége és egyes esetekben az ellene való védekezés különleges műtárgyakat kíván meg. A hazai gyakorlatban a hullámzás elsősorban a Balatonon, másodsorban árvíz idején nagy és széles hullámterű vízfolyásainkon jelent veszélyt. A balatoni partfalak, hullámtörő gátak és kikötőkméretezésénél, továbbá árvédelmi töltéseinknél és völgyzáró gátainknál jelentkezik a hullámzás, mint esetenként mértékadó értékben felveendő terhelés, amely részben meghatározza a mű alakját, koronaszintjét és méreteit. A szabad vízfelületen nemcsak szél hatására, hanem műtárgyak (bukók, zsilipek) hatására is keletkezik hullámzás, amely általában a rohanó mozgásból, áramlásba való átmenet velejárója, azonban jellegénél fogva ez a hullámzás egészen más, ezért a tanulmányban csupán a szél okozta hullámzással foglalkozunk és a hullámzás szót csak ebben az értelemben használjuk. Bár a hullámzásnak és az ellene való védekezésnek elsősorban a tengerparti országokban van nagy jelentősége, mint fentebb említettük, hazánkban is vannak olyan vízi építmények, amelyek tervezése során számba kell venni a hullámzás nagyságát, illetve vannak olyan építmények, amelyek a hullámzás energiájának megtörésére épülnek. A hullámzás tanulmányozásánál el kell egymástól választani a szél okozta természetes, befolyásolatlan hullámot a part vagy építmények által befolyásolt hullámtól. A hullámzás hidraulikai számításánál általában a szabad vízfelületen keletkező befolyásolatlan hullámból indulunk ki és ennek jellemzőiből vezetjük le a megtört hullám jellemzőit, illetve a műtárgyakra felcsapódó hullám magasságát és ütőerejét. Ennek megfelelően a hullámzás elleni védekezés hidraulikáját az alábbiak szerint foglaljuk össze: 1. a szabad vízfelületen keletkező hullámzás jellemzői (a mélyvízi és sekélyvízi hullámzás és az átmeneti jellegű hullámzás); 2. a part és a fenék hatására bekövetkező hullámtörés és visszaverődés; 3. a hullámzás a partfalaknál, a partfalakra ható hullámnyomás. 1 Starosolszky Ödön, oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa.