Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - II. Szesztay Károly: A vízjárás előrejelzésének néhány módszere

Vízjárás előrejelzése 289 IV. Y HAZAI ELŐ KE JELZÉSI SZOLGÁLAT ЕЕ JLESZTÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE Magyarországon a központilag irányított vízrajzi szolgálat 1886-ban indult meg. Legfontosabb feladata az árvízi előrejelzés volt. A Péch József irányította szolgálat az első évtizedekben igen eredményesen működött. Nemcsak a megalakulás időpontját tekintve volt világviszonylatban az elsők között; Péch József, Bogdánfy Ödön, Hajós Sámuel és mások munkája világszerte sok elismerést szerzett a magyar vízrajzi munkának. A két világháború közötti időszak a hanyatlás korszaka volt. Nem történt meg az új országhatárokhoz igazodó átszervezés, sőt elmaradt a segédletek folyamatos ellenőrzése és a megváltozott lefolyási viszonyokra való átdolgozása is. 1952-ben, amikor a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet megalakult, az előrejelzési szolgálatnak egyáltalában nem voltak segédletei. A szolgálatot hosszú idő óta ellátó személyek tapasztalatai érzéke alapján adtak ki néhány viszonylatra esetenkénti előrejelzéseket. A kutató intézet felállítására vonatkozó rendelet egyik legfontosabb feladatúi jelöli meg az előrejelzési szolgálat fejlesztését, az árvízi és más előrejelzésekhez szükséges segédletek összeállítását [1, 2]. Létszámhiány és más, még égetőbb feladatok — elsősorban az ország vízkészletének számbavétele — miatt mégis csak 1955-ben kezdődhetett meg a segédletek összeállítása. Az azóta eltelt négy év folyamán a munka elsősorban az ország két főfolyójára és az árvízi előrejelzésekre irányult. De az utóbbi két évben sor került néhány kisebb vízfolyásra és az árvízi előrejelzésen kívül más előrejelzési feladatok megoldására is. Dunára. Tiszára. Körösökre és a Sió-Kapos vízrendszerre kidolgozott árvízi előrejelzési segédletek főbb adatairól а II. táblázat ad áttekintést. A Duna egész hazai szakaszára elkészültek a folyamatos, naponkénti előrejelzés segédletei, amelyekkel a Komárom feletti szakaszra 1 és 2 napos, Komárom és Dunaföldvár között 1—3 napos, a Dunaföldvár alatti szakaszra 1—4 napos előrejelzések adhatók (közelebbről lásd a II/3. pontban). Az elmúlt évben készültek el a Vaskapun való áthajózás számára irányadó orsovai vízállások és a tiszalöki vízhozamok alsó határértékének néhány hetes előrejelzésére szolgáló segédletek (lásd а II1/2. pontban). A dunai munkákról a közelmúltban megjelent kiadvány [8j a részletes módszertani beszámolóhoz — megfelelően leegyszerűsített alakban — a segédletek nagyrészét is közreadja és felvázolja az egész vízrendszerre kiterjedő folyamatos előrejelzési szolgálat megszervezésének hidrológiai alapjait. Á Tiszára, Körösökre és a Sió-Kaposra összeállított árvízi előrejelzési segédleteket kéziratban adta közre az Intézet |24], A hosszúidejű előrejelzések terén a módszertani előtanulmányok [7] után 1957-ben a Sajó nyári vízhozamaira [17J, 1958-ban pedig a Balaton tavaszi legmagasabb vízállásának előrejelzésére készültek segédletek [25]. A segédletek összeállítása az előrejelzési szolgálat fejlesztésének csak hidrológiai előfeltételét jelenti. Ahhoz, hogy az elkészült és a közeli években elkészülő segédleteket eredményesen lehessen alkalmazni, számos feladatot kell még megoldani. 4 Vízügyi Közlemények