Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - II. Szesztay Károly: A vízjárás előrejelzésének néhány módszere
.266 Szesztay Károly 2. Folyamatos, naponkénti előrejelzések A tározómedencék vagy folyami duzzasztóművek kezeléséhez, a partmenti vízhasználatok számára, a hajózás érdekében és több más célra szükség lehet a vízjárás folyamatos, naponkénti előrejelzésére. Az előrejelzések a megkívánt időelőny és a hidrológiai adottságok szerint történhetnek a felsőbb folyószakaszokon észlelt vízállásokból, vagy a vízgyűjtőterület vízviszonyait jellemző meteorológiai adatok alapján. A) Naponkénti előrejelzések a felsőbb folyószakaszokon észlelt vízállásokból. Az egymásutáni vízmércéken észlelt vízállások kapcsolata áradó és apadó vízállásokra is értelmezhető. Az ilyen általánosított mércekapcsolatok hátránya, hogy az összetartozó vízállások (vagy vízhozamok) és a levonulási idő alakulásában szerepet játszó folyószakasz hossza a különböző vízjárási helyzetekben igen tág határok között változik. Adódhatnak vízjárási helyzetek, amikor az alsó állomáson a következő napon (időegységben) várható vízállást a kiválasztott felsőbb állomás adatai egyáltalában nem jellemzik. Ahhoz, hogy a segédletek a legkülönfélébb vízjárási helyzetekre folyamatosan alkalmazhatók legyenek, általában a két összekapcsolni kívánt állomáson kívül számos egyéb állomás és többféle hidraulikai adat bevonása szükséges, ami a segédletek használatát megnehezíti, ill. pontosságukat és az elérhető időelőnyt korlátozza. Természetesen adódhatnak feladatok, amelyekben a folyamatos előrejelzés az általánosított mércekapcsolatokkal is célszerűen megoldható. Ha valamely hosszabb folyószakaszra, vagy egész vízrendszerre, egységes és minden szelvényre kiterjedő szolgálatot kell szervezni, a folyamatos előrejelzés céljából, a naponkénti vízállásváltozások ill. v^ízhozamváltozások hossz-szelvényének megszerkezstése lehet a célszerű kiindulás. a) A vízállások időegységenkénti változásának hossz-szelvénye. Ennek a megoldásnak az alapgondolatát a 15. ábra mutatja be. Az ábra felső részén feltüntetett vízfolyás ,,A" szelvényének vízállás-idősorát az ábra alján látjuk. Az ezen megjelölt 0—1, 1—2, 2—3 és 3—4 napos időszakok alatt bekövetkezett vízállásváltozásokat az ábra középső részén a szelvény helyének megfelelően raktuk fel, és a szomszédos szelvényekben észlelt hasonló értékek felhasználásával vízállásváltozási hosszszelvényeket szerkesztettünk. Ezeken az „0" pont jelöli a folyamon lefelé haladó árhullám frontjának, az áradó ág inflexiójának, a T a tetőzésnek és I 2 az apadó ág inflexiójának helyzetét. Az ábrán azt az idealizált esetet tüntettük fel, amikor a vízállásváltozási hullám minden pontjában azonos sebességgel és ellapulás nélkül halad előre. Vizsgáljuk az előrejelzés lehetőségét az A szelvényben, a t = 2 nap időpontban. Rendelkezésünkre áll a megelőző napokon (vagyis a 0 — 1 és 1—2 időszakban) észlelt vízállásváltozások hossz-szelvénye, és ismerjük а Я (д> vízállást. (Az index a leolvasás helyét jelöli, a zárójeles felső szám az időpontot adja meg.) Az idealizált esetnek megfelelő и — const levonulási sebességet, mint a 0—1 és 1 —2 időszakban megtett utat, a vízállásváltozások hossz-szelvénye alapján az h ( у аёУ a 0) pont előrehaladásaként közvetlenül leolvashatjuk. Az „A" szelvényre vonatkozó 1 napos előrejelzés ezután az 1—2 hossz-szelvényről az A-tól и' = и távolságra felvő F' szelvényben olvasható le. Közvetlenül belátható ugyanis, hogy — a feltételezett esetben — AH%~ 3 ) = AH (}r 2 ) (8)
