Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - II. Szesztay Károly: A vízjárás előrejelzésének néhány módszere

Vízjárás előrejelzése 261 előkészítő esők hatását) kifejező Z mutatószám egészít ki (7. ábra). A Z értéket általában a megelőző néhány hét folyamán hullott esőzés adataiból számítják és az egyes napok adatait időben visszafelé haladva fokozatosan csökkenő súllyal veszik figyelembe. A 7. ábra szerinti segédletekkel a nyári időszakban (május 1. és október 31. között) lehet előrejelzéseket kiadni, amikor a hótakarónak ill. a hóolva­dásnek az árhullámok kiala­kulásában a szóban forgó víz­gyűjtőn nincs jelentős súlya. Kis kiterjedésű vízgyűj­tőkön, amelyeken a záporok és a rövidebb időtartamú esők okozzák a veszélyes árhullá­mokat, a tetőzés kialakulásá­ban az esőzés hevessége és a megelőző időszak párolgási vi­szonyai is jelentős szerephez jutnak. A segédletek össze­állításában az előbbit az eső­zés időtartamával, az utób­bit a naptári időponttal le­het f igyelembe venni [16] [7]. c) A tetőzési magasság előrejelzése a hóolvadást sza­bályozó meteorológiai tényezők alapján. Ha a csapadék jelen­tékeny része hó alakjában hullik, vagy a vízgyűjtőterü­letet számottevő vastagságú hótakaró borítja, az árhullám tetőzési magasságának előre­jelzésében a hótakarót ill. a hóolvadást jellemző meteoro­lógiai adatokat is figyelembe kell venni. A vízgyűjtőterületet borító hótakaró vízegyenértékének megállapításához a hóhatár helyzetéről, továbbá a hótakaró vastagságáról és sűrűségéről (tér­fogatsúlyáról) kell tájékozódni. A hótakaróra vonatkozó esetenkénti részletes felmérések hiányában hegyvidéki vízgyűjtőkön a közvetett feldolgozás egyik legfontosabb alapadata a terület magasság szerinti megoszlása. A hótakaró vastagságának és a levegőhőmérsékletnek magasság szerinti változását ugyanis általában viszonylag kevés adatból ki lehet elemezni [7, 7. fejezet]. A kérdéses kapcsolatokat jellemző időszakonként megállapítva, kiszámítható a hóval borított terület nagyságának, a hótakaró átlagos vastagságának és vízegyenértékének naponkénti alakulása (8. ábra). A hósűrűség megállapításában — közvetlen mérések hiányában — a megelőző időszakban mért csapadékok és Salamin Pál hazai mérésekből kielemzett segédleteti [6] szolgálhatnak támpontul. A súlyozott hóegységek száma C'.nap (c) Я. ábra. Segédlet a napi pozitív hőegységek területi átlagának számításához változó hóhatármagasság esetében Fig.9 Aid for calculating the area-average of daily positive degree-days for variable snow limit, (a = number of positive degree-days at Ungvár, b — elevation of the snotv limit above sea level, с = number of weighted degree-days)

Next

/
Thumbnails
Contents