Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - II. Szesztay Károly: A vízjárás előrejelzésének néhány módszere

.258 Szesztay Károly magassági adatait, továbbá az árvízvédelmi készültség elrendeléséhez alapul szolgáló vízállásmagasságokat is célszerű feltüntetni. b) A tetőzési magasság előrejelzése a vízgyűjtőre hallott csapadékból. A vízrendszer felső állomásaira a mércekapcsolati összefüggések alapján kiadható előrejelzések időelőnye meglehetősen korlátozott. Az időelőny némileg növelhető az árhullámokat kialakító meteorológiai jelenségek, az esőzés ill. hóolvadás adatainak bevonásával. 6. ábra. A szomszédos mércék összetartozó vízállásainak hossz-szelvénye Fig.

ti Profile of corresponding stages at adjacent gages, (a = distance from mouth, h = elevations above sea level of lowuiater stage adopted as datum for the construction, с = stages above bankful, d = elevation of flood . levee toe, e — stages at ivhich flood warnings are issued, f = highest ice-free stage on record, g = crest elevation of flood levee

, h = discharges

, i ~ stages = / - stages above characteristic lo:v-ivater stage

) A Duna magyarországi szakaszára például a mércekapcsolatai összefüggésekkel elérhető időelőnyöket a csapadékadatok bevonásával 1,5—2 nappal lehetett növelni [8]. A vízgyűjtőterületre hullott csapadékot nagykiterjedésű vígyűjtők esetében is viszonylag kevés állomás jelentéseiből lehet számítani, mert a nagy területekre nem a heves záporok, hanem a többnapos kiadós esők a mértékadóak. A Duna Budapest feletti kereken 180 ezer km

2-nyi vízgyűjtőjén például elegendőnek bizonyult 15 csapadékmérőállomás bevonása. Az átlagolásnál a vízgyűjtő külön-