Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - II. Szesztay Károly: A vízjárás előrejelzésének néhány módszere

.254 Szesztay Károly 5. A meteorológiai előrejelzések szerepe A vízjárás mellékterméke és továbbhordozója az időjárásnak. A meteorológiai előrejelzések mai állását tekintve még aligha gondolhatunk arra, hogy a vízjárás előrejelzésének időelőnyét a meteorológiai előrejelzésekkel növeljük. Ehhez ugyanis a csapadék és a hőmérséklet területi és időbeli eloszlásának részletes számszerű. adatait kellene ismernünk. Az előrejelzési segédletek adta eredmények mérlegeléséhez mindamellett hasznos támpontokat ad a várható időjárás jellegének az ismerete is. Lényeges, és talán hazai viszonylatban is rövidesen hasznosítható szerepük van a meteorológiai előrejelzéseknek a vízjárási átlagértékek és szélsőértékek hosszúidejű előrejelzésében. Az időjárás alakulásában több olyan statisztikai összefüggést sikerült kimutatni, amelyeknek alapján néhány hónapra előrejelezhető valamely nagyobb terület és hosszabb időszak időjárási jellege. Az őszi és a téli légnyomás térképek alapján például meglehetős határozottsággal lehet következtetni az április-júniusi országos csapadékátlagra [18 és 19], ami a nyári vízviszonyokra vonatkozó hosszúidejű előrejelzések egyik fontos alapadatának mérlegeléséhez ad támpontokat. II. A VÍZJÁRÁSI ESEMÉNYEK ELŐREJELZÉSE Az előrejelzés legteljesebb megoldása a vízállás (vagy vízhozam) időbeli változásának, magának a vízjárásnak az előrejelzése. Szó lehet a vízjárás minden részletére kiterjedő folyamatos előrejelzésekről és bizonyos jellemző értékekre szorítkozó esetenkénti előrejelzésekről. Az ilyen meghatározott vízjárási eseményekre vonatkozó előrejelzések időelőnye vízfolyások esetében sohasem terjedhet túl a felszíni összegyülekezés és a mederbeli levonulás néhánynapos (legfeljebb 1—2 hetes) időtartamánál. Tavak, karsztforrások és a talajvíz esetében az időelőny általában lényegesen nagyobb, kedvező adottságok esetében 3—4 hónapot is elérhet. 1. Az árhullámok tetőzésének előrejelzése A vízfolyások életének gyakorlati szempontból legjelentősebb eseményei általában az árhullámok. A hullámtéri és a mélyfekvésű parti létesítmények ill. települések biztonságának előfeltétele az árhullámok tetőzésének mielőbbi és minél pontosabb előrejelzése. Az előrejelzésnek általában két adatra : a tetőzés magasságára és időpontjára kell kiterjednie. Bizonyos esetekben szükség lehet a?, árhullám-csúcs alakjának (a tetőzés időtartamának) az előrejelzésére is. A) A tetőzés magasságának előrejelzése A tetőző magasság előrejelzése történhet a vízgyűjtőre hullott csapadékból, vagy a vízfolyás felsőbb állomásain bekövetkezett tetőzések alapján. A nagyobb távolságra ill. hosszabb időre szóló előrejelzések segédletei többváltozós kapcsolatok. A szomszédos mércékre és a közbenső mederszakaszra vonatkozó helyi előrejelzések segédeszközei a kétváltozós mércekapcsolatok ill. az ezeket összefoglaló hossz-szelvények.,