Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Ivicsics F.: A motovai víztároló 237 Л MÔTOVA-I VÍZTÁROZÓ ISMERTETI: IVICSICS FERENC 627.8.13 (437) IRODALOM : Vodné diclo Motövá na Slatine, Slovenské vydavatelátvo teclinickej literatúry v Bratislave. A tározó létesítését szükségessé tevő körülmények A Zólyom város környékén levő hatalmas erdőségek elősegítették a környékbeli faipar gyors fejlődését. Az ipar fejlődése szempontjából ugyancsak kedvezően hatott az a körülmény, hogy Zólyom városa vasúti és közúti csomópontban van. A város keleti szélén épült üzemek növekedésével azok vízigénye is egyre növekedett. Felvetődött az a gondolat, hogy az ipari üzemek vízellátási nehézségein a város mellett a Garamba ömlő Slatina patakon létesítendő tározóval könnyítsenek. Ugyanis az üzemek vízigénye a tározó tervezésének időszakában 0,74 m

3/s volt. A Slatina vízhozama alacsony vízállások idején ennél kisebb. Ezért vált szükségessé olyan tározó építése, amelyből kisvizek idején pótolni lehet a hiányzó vízmennyiségét. A tarozó tervezése A tározó tervezéséhez az 1931 — 1940-ig terjedő időszak hidrológiai adatait használták fel. Ebben az időszakban a csapadék évi átlaga 836 mm volt. A Slatina átlagos vízhozama 3,98 m

3/s, legkisebb vízhozama 0,10 m

3/s, az adatokból számított száz éves gyakoriságú vízhozam pedig 260 m

3/s. Á gát szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterület 431,7 km

2. A rendelkezésre álló hidrológiai adatok szerint a vizsgált tízéves időszakban átlagosan 33 nap volt évente, amikor kisebb volt a vízhozam, mint 0,76 m

3/s. (A már említett 0,74 m

3/s ipari vízigény megnövelve 0,02 m

3/s párolgási veszteséggel.) A Slatina patak vízjárását, illetőleg a hiányzó vízmennyiségeket figyelembe véve, az évente tározandó vízmennyiség átlagos értéke 580 000 m

3. A tározott vizet egy magasabban fekvő medencébe szivattyúzzák és innen gravitációsan jut el a fogyasztókhoz. Az ipari célokra fel nem használt vízmennyiségből az erőműben elektromos energiát termelnek. A túlfolyóberendezés megfelelő kezelésével a Slatina patak gát alatti szakasza mentesíthető az árvizektől. Á tározót és környékét, minthogy Zolyom városához közel fekszik, a város üdülőtelepévé szándékoznak fejlesztenf. Az üdülőtelep távlati tervének kidolgozásánál figyelembe vették a majd később megépülő „Slatina" nevű víztározót is (1. ábra). A tározó jellemző műszaki adatai A Móiövá-i tározó duzzasztóműve két főrészből áll: a gát középső részén helyezkedik el a a) a túlfolyót, b) a vízerőművet és c) a szivattyútelepet magába foglaló beton-építmény. Ehhez kétoldalról földgát csatlakozik. A tározótér nagysága — a legmagasabb üzemi vízszintet figyelembe véve — 2 854 000 m

3, a legalacsonyabb üzemi vízszint esetén 449 987 m

3. A legmagasabb üzemi vízállás esetén az elárasztott terület nagysága 58,6 ha. A tározó hasznos köbtartalma 2 404 013 m

3. Az építmény főbb részei 1. A gát középső rcszén elhelyezett betonépítmények. a) A túlfolyó. A tározó túlfolyóját a százéves gyakoriságú (260 m

3/s nagyságú) vízhozamra méretezték. Ezt a vízhozamot két 10 méter széles nyíláson keresztül tudják lebocsátani a tározóból. A nyílások 4,1 m inagas, elektromotorral mozgatható gáttal zárhatók el. Az elzárószerkezet teljes felhúzása vagy leeresztése mintegy 40percig tart. Az átbukó víz kimosó hatása elleni védelmid utófeneket létesítettek. b) A vízerőmű különálló betontömböt alkot a túlfolyó és a szivattyútelep között (2. ábra). A vízerőmű mindössze egy 10 m

3/s nyelőképességű, 12,5 m szerkesztési esésű Kaplan turbinával van felszerelve. A beömlő nyílás előtt 30 mm pálcaközű rácsot építettek be, amelyet a gát koronáján közlekedő tisztítószerkezettel tisztítanak. Az erőmű víztelenítése céljából a befolyó nyílásnál gépi berendezéssel mozgatható, a kifolyó nyílásnál kézi erővel működő táblás gát van beépítve. Az elzáró 8 Vízügyi Közlemények