Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Crinberg

—Török: A Karakum-csätorna 23 5 A mezőgazdasági termékek összes értékének alakulása pedig a következő lesz: 1959. évben 81,63 milliárd dinár 100% az építés után 304,68 milliárd dinár 373% növekmény 223,05 milliárd dinár 273% A KARAKUM CSATORNA ISMERTETI: TÖRÖK LÁSZLÓ 626.1(584.6) IRODALOM : Grinbertj, L. M.: Karakumszkij Kanal Gidrotechnika i Melioraciia, 1959/8. A Turkmen SzSzK a Szovjetunió legszárazabb területe. Az évi csapadékmennyiség mindössze 120—150 mm, ezért mezőgazdasági művelés csak öntözéssel képzelhető el. A köztársaság mintegy 4 millió ha területéből csak 420 000 ha-t művelnek rendszeresen, az összes terület közel 90%-a terméketlen sivatag. Az egyetlen állandó vizű folyó, az Amu-Darja a terület északkeleti peremén húzódik (1. ábra). Már a század elején felmerült az a gondolat, hogy az Amu-Darja hasznosíthatatlan vizét nagyméretű csatornával a délnyugati sivatagos részre vezessék át, megvalósulásra azonban csak a szovjethatalom éveiben kerülhetett sor. 1947-ben készítették el a Turkmén Főcsatorna tervfeladatát, majd 1952-ben az első ütemként kiépítendő Karakum csatorna műszaki terveit. A Karakum csatorna kevéssel az országhatár után Mukri községnél ágazik ki az Amu-Darjából, közelítően kelet-nyugati irányban vezet és 391 km után csatlakozik a Murgab folyó medrébe. A tervezett vízszállítás a további szakaszok kiépítésének figyelembevételével 130 m

:

i/s; ez az érték csatornaszakasz végére 40 m

:

l/s-ra csökken. A vízkivétel az Amu-Darjából duzzasztó nélkül, kétágú vízkivételi csatornával történik. Az első 50 km-es szakaszon a Karakum csatorna az Amu-Darja folyami hordalékaiban egy régi, kisebb méretű csatorna nyomvonalán vezet. További 50 km-en a csatorna természetes mélyedést használ ki. Innen kiindulva az utolsó 300 km-en homokos hátságot metsz át. 1. ábra. A Karakum-csatorna a Turkmen köztársaságban