Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Schlegel О.: A jugoszláv Duna—Tisza—Duna-csatorna 233 aj a vízrendszer kiépítésével jelentősen csökken a Bega, Temes, Berzava, Aranka és Galacka nagyvize, s ezzel csökkenni fog az e vízfolyásokat szegélyező 450 km hosszú árvízvédelmi gátak magasbításának a szükséges mértéke; b) a főcsatornán 085 km hosszúságban kifejlődik a hajózás, ami lehetővé teszi az olcsóbb áruszállítást, a vasúti szállításhoz viszonyítva 50%-kal, a közúti szállításhoz viszonyítva 75%-kal; c) a csatornarendszerrel behálózott területen fellendül a feldolgozó ipar (cukor, kender, szövő, konzerv, malom), amelynek a nyersanyagellátása céljára a főcsatornákon 20 kikötő épül "épesített rakodó berendezésekkel. Máris több ezer vagonos gabonasilók épülnek öbecsén, Zomborban, Újvidéken és Szenttamáson; d) a csatornarendszer hozzájárul a halászat, a bel- és külföldi idegenforgalom és a vízisportok erősebb fejlődéséhez. A Szövetségi Nemzetgyűlés felismerve a csatornarendszer vázolt óriási jelentőségét, az építési költségek biztosításáról külön törvény megalkotásával gondoskodott. К törvény rendelkezései szerint a főművek költségéit állami hitelből fedezik, míg a helyi érdekű belvízi és öntöző rendszereket az érdekelt vízi társulatok, állami gazdasagok, termelő szövetkezetek stb. saját pénzeszközeiből és állami kölcsönből építik. A helyi érdekű belvízi és öntözőrendszerek kiépítését illetően a törvény úgy rendelkezik, hogy azokat legkésőbb a főcsatornahálózat építésének befejezése után egy éven belül eí kell készíteni. A terv előirányzatait а II. táblázat tartalmazza: II. táblázni belvízrendezés alá kerül [haj öntözhető lesz [ha] Bácskában 338 622 210 000 Bánátban 422 840 150 000 Összesen : 761 462 360 000 1959 év végéig kipítve 154 500 12 933 1960—1968 évre ütemezve 606 962 347 067 A helyi érdekeltségeket terhelő munkák értéke: belvízrendezés 18,80 milliárd dinár öntözés 58,99 milliárd dinár összese n: 77,79 milliárd dinár A csatornarendszer megépítésétől a Vajdaság mezőgazdaságának gyökeres átalakulása, s ennek eredményeként óriási méretű fejlődés várható. Elsősorban jelentősen megváltozik 701 00Ö ha területen a mezőgazdaság struktúrája. Megnövekszik a szántóföldi területek nagysága, csökken a legelők, nádasok és mocsarak kiterjedése, kisebb mértékben növekszik a gyümölcsösök területe is, a vízállásos területek nagyobb részét pedig halastavakká alakítják át. A mezőgazdasági területeken a szántóföldek aránya 85,5%-ról 94,5%-ra növekszik. A 632 000 ha szántóföldön a növénykultúrák jelentős változása is számításba vehető. A 360 000 ha öntözött területen az ipari és takarmánynövények, valamint a gyümölcsösök intenzívebb kultúrája fog kifejlődni, s mintegy 136 800 ha területen lehetővé válik a kettős termelés: a búza, szója és a napraforgó betakarítása után másodvetésként silókukorica, tarlórépa, őszi bükköny, takarmányrozs, takarmánykáposzta, szója stb. vethető.