Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)
A csatornázás hatása 13jégboltozatra támaszkodva alulról épül fel, és hogy a jé(,dugulás, jégtorlaszképződés és a jeges ár kifejlődésének eredeti oka, a jég megállása — az idő- és a vízjárás alakulása mellett — morfológiai eredetű. A vízfolyások jégjárása végeredményben az időjárás, valamint a hidrológiai •és morfológiai viszonyok függvénye. A meteorológiai viszonyok alakulása ma még emberi tevékenységgel nem befolyásolható, a vízfolyással hidrológiai viszonyait ellenben a vízgyűjtőterületükön történő beavatkozással sokesetben alapvetően módosítani lehet. A Duna azonban, vízgyűjtőterületének államok közötti megosztottsága és népesedési viszonyai miatt nem tartozik azok közé a folyók közé, melyek vízjárásának mesterséges módosítása belátható időn belül remélhető. A meder morfológiai sajátosságainak megváltoztatása viszont dunai viszonylatban is módunkban áll. Ez folyószabályozással lehetséges. A legutóbbi, 1956. évi jeges ár időjárási előzményeinek és okainak leírása során [62 J Ihrig 1). nyomatékosan rámutat a szabályozás szükségességére. A folyók jégjárásával foglalkozó kutatók és a folyószabályozók világviszonylatban is egyhangúan vallják, hogy a jégjárás megjavításának, a jégtorlaszképződés és jeges árvíz kifejlődése megakadályozásának, illetve előfordulási gyakorisága csökkentésének leghatásosabb módja a jég zavartalan levonulását akadályozó mederalakulatok kiigazítása, a folyó szabályozása. A felfogás helyességét számos példa bizonyítja. Közülük dunai viszonylatban hivatkozunk az osztrák Dunára [41], a Devin és Gönyű közötti szakaszra |7, 9], illetve más folyók viszonylatában az Elbára |44], a Rajnára és az Oderára. Hangsúlyozni kell, hogy a jégjárás megjavítása a folyó szabályozásával valójában csak akkor lehet eredményes, ha egy természeli egységet képező folyószakasz egészére terjed ki 112]. A folyószabályozással magát a jéglorlaszképződés alapvető okát és nem csupán az okozatot szüntetjük meg. A szabályozás célja a víz-, a hordalékés a jég zavartalan levonulásának, valamint a hajózás jogos kívánságainak biztosítása kell, hogy legyen. Ki kell terjednie tehát a kis-, a közép- és a nagyvízi mederre és azok összhangjának biztosítására. b) Rendszabályok a jeges időszak végén A Dráva-torok körüli Duna-szakasz jelenlegi állapotában a jég zavartalan levezetését nem biztosítja és — mert a szakasz szabályozására a közeljövőben aligha kerül sor — számítani kell arra, hogy ezen a szakaszon a nagymarosi vízlépcső megépítése után is megáll a jég. A jeges időszak elején a jégtakaró kifejlődését, a jégboltozat, illetve annak kialakulását megelőzően a parti támaszpontok szétrombolásával kell megkísérelni, megakadályozni. I Ia ez sikerül, illetve lia a már kialakult jégboltozatot szétromboljuk a zajlás tovább folytatódik és a jég esetleg csak egy lejebb fekvő szakaszon áll meg. Ebben az esetben a bennünket érdeklő szakaszon az alulról felépülő jégtakaró rövidebb lesz annál, amely akkor képződött volna, ha a jég magán az érintett szakaszon állt volna meg. Ha a jégboltozat szétrombolásával a beállást csupán néhány nappal késleltethetjük az is számottevő eredmény, mert a jégelvonuláskor kevesebb jéggel kell megküzdeni. A jégtakaró átlagos felépülési sebessége a Budapest alatti Duna-szakaszon 25 km/napra tehető. Amennyiben a jégboltozat képződését és következményét a jégtakaró kialakulását nem sikerül megakadályozni, akkor a jégtakaró felépülésének módját és