Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

2. füzet - III. Issekutz György: A délpesti ipari vízmű

168 Issekutz György ad 5. A villamos energia igény kielégítése egy helyen lényegesen olcsóbb, mint több gyártelep energia hálózatának, esetleg a városi hálózatnak többirányú bővítése. ad 6 К gazdaságossági szempontok mérlegelésénél természetesen az 1—5 alatti szempontokat, valamint korábbi bekezdésben szereplő elvi jellegű kérdéseket kellett egybevetni, s a kérdés fontosságára és bonyolultságára tekintettel az ipari vízmű létesítésével kapcsolatban külön gazdaságossági tanulmányt kellett készíteni. Ez a tanulmány az ipari vízmű létesítésének jogosultságát igazolta. A DIV esetében tehát nagyobb területre kiterjedő ipari vízmű, építése célszerű, annál is inkább, mert a már tervbe vett Északpesti Ipari Vízmű építése során a DIV továbbfejlesztésével a két ipari vízmű Budapest dunabalparti részének jóformán teljes iparterületére kiterjedő ipari vízművé fejleszthető. II. TERVEK A DIV tervezését a Budapest Fővárosi Tanács Mélyépítő Tervező Vállalata Végzi. 1954—55. évben készült el a tervfeladat, és a részletes tervezés — az építéssel párhuzamosan — jelenleg is folyamatban van. Ismertetésünk részben a tervfeladat, részben a már meglevő kiviteli tervek alapján készült. { A Délpesti Ipari Vízmű a következő létesítménycsoportokra osztható (1. ábra) : 1. I. számú vízműtelep (déli összekötő híd alatt levő 66 000 m

3/nap kapacitású vízkivételi mű), 2. II. számú vízműtelep (a Soroksári Dunaágban a Kén utca tengelyénél levő 33 000 m

3/nap kapacitású vízkivételi mű). (1. és 2. pont alatti vízkivételi művek a kitermelt vizet mechanikailag szűrik és a csőhálózatba táplálják.) 3. III. számú vízműtelep (X. ker., Kozma u. és Sírkert u. sarok), melynek részei: a) alsó övezet 2x10 000 m

3-es szolgálati medencéje, b) felső övezet 33 000 m

3/nap kapacitású átemelő szivattyúháza, c) 6 lakásos gépész lakóház, d) vízműtelepi melléklétesítmények (portásfülke, villamos energia kapcsolóháza, olajtároló). 4. X. ker., Szlávy utcai 1000 m

3-es víztorony (felső övezet szolgálati medencéje). 5. Csőhálózat és csőhálózati műtárgyak: a) csőhálózat alsó övezete, b) csőhálózat felső övezete. A 100 000 m

3/nap víz kitermelése egy vízkivételi művel is megoldható lenne, de részben biztonsági szempontokból, részben a két ütemben végrehajtandó építés miatt indokolt volt két — egymástól távoleső és független — vízkivételi mű létesítése. Az egyes létesítmények elhelyezésénél többnyire egymással szemben álló követelményeket kellett a gazdasági szempontok figyelembevétele mellett kielégíteni. A vízkivételi művek elhelyezésénél elsőrendű követelmény, hogy a fogyasztóhoz lehetőleg közel, kedvező adottságú (hordalékviszonyú, jégjárású, szennyezett-