Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)

10 Horváth Sándor 2. A jég elleni küzdelem a nagymarosi vízlépcső duzzasztóterében A korábbiakban rámutattunk arra, hogy a felső-dunai vízlépcsők kiépítéséig a Nagymaros feletti Duna-szakaszon súlyos jégokozta nehézségekkel kell számolni és a jég elleni küzdelmet ennek megfelelően kell megszervezni. Ezek a nehézségek, a mederszükítés és az ezzel járó duzzasztás következtében részben már az építés idején is jelentkeznek. Célszerűnek mutatkozik a jég elleni küzdelemben a beálláskor és a télutói jégelvonuláskor követendő eljárásokat külön-külön tárgyalni. a) A beállás idején A 111. l.a pontban leírtuk a jégtakaró kialakulásának körülményeit a vízlépcsők feletti bögékben. Rámutattunk aria, hogy a jégtakaró a legvékonyabb és a legsimább a vízlépcső környékén , a legvastagabb és a legegyenetlenebb a duzzasztási határ tartományában, valamint arra, hogy ebben a tartományban már télelőn is jégdugók képződésével kell számolni. A fagyos időszak első napjaiban valószínűleg Nagymarosnál is sor kerül arra, hogy a hajózás érdekében a kialakult jégtakarót jégtörőkkel feltörjék, anyagát a duzzasztóművön keresztül lebocsássák és így a hajózási idényt néhány nappal meghosszabbítsák, illetve a kinnrekedt hajók biztonságos kikötőkbe való jutását elősegítsék.

9 A feltört jég levezetését Nagymarosnál is a jochensteini tapasztalatok alapján [36, 37] a duzzasztómű egy, vagy két nyílásának időnkénti teljes kinyitásával lehet megkísérelni olyan napszakban, amikor az energiaszolgáltatás csökkentése, esetleges teljes szüneteltetése leginkább tűrhető. A nagymarosi mű duzzasztótere azonban a felső-dunai oldalcsatornás vízerőhasznosítás kiépítése után is négyszer hoszszabb marad a jochensteini duzzasztótérnél, a vízszín esése lényegesen kisebb, a víztükör pedig sokkal szélesebb lesz, ezért ettől a módszertől itt nem várhatunk olyan eredményeket, amilyeneket a Felső-Dunán elértek. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az időjárás átmeneti enyhülése és az ezzel járó vízhozamváltozás hatására a duzzasztótérben kialakult jégtakaró megcsúszhat, jégtorlódások keletkezhetnek. Közülük a duzzasztási határ tartományának felső részén képződök — mivel itt a vízmélység viszonylag még kicsi —- veszélyesek lehetnek. Ha a jégtakaró megcsúszásával egyidejűleg, vagy azt követően a felső szakaszról zajló jég érkezik és a jégtakaró tovább fejlődik, a veszély nő, mert a jégtakaró alá merülő jégtáblák a torlódáskor megszűkült keresztmetszetben fennakadnak és magját képezhetik a télutói jégtorlaszoknak. Liszer I. J. [40] nyomán rámutattunk arra [10, 22], hogy a jégtorlaszképződés és a jegesár kialakulása szempontjából rendkívül kedvezőtlen, ha a folyó 0 C°-hoz közel eső, vagy éppen feletti hőmérsékletnél áll be, valamint az, ha a jégtakaró a beállás folyamán, vagy azt követően megcsúszik, lia a duzzasztótérben ilyen jelenségeket észlelünk, késedelem nélkül minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell kísérelni a jégdugót, illetve torlaszt szétrombolni. A jégrombolás módszereit, eszközeit és a szükséges szervezeti intézkedéseket külön pontban tárgyaljuk. ' A nagymarosi vízlépcső felett a legközelebbi téli kikötő Komáromban (1767 fkm), azaz 91 km-re, alatta pedig Budapesten (1633 fkm), azaz 43 km-re van.