Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - I. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a magyar Duna jégjárására (folytatás)

A csatornázás hatása 7Célszerűnek látszik dr. Strauch [17] nyomán összefoglalva felsorolni azokat a feltételeket, amelyeket a tökéletesnek mondható tömítésektől megkívánunk. Ezek; a tömítés : 1. legyen lehetőleg egyszerű, 2. simuljon szorosan a tömítőléchez és ne szenvedjen maradó alakváltozást, 3. ne kopjék, emellett azonban legyen elég erős, nehogy kiszakadjon felerősítéséből, 4. álljon ellen a jégnyomásnak, az atmoszferikus hatásoknak stb. 5. legyen védett elhelyezésű, 6. csússzék könnyen felfekvési felületein, 7. legyen olcsó, könnyen karbantartható és gazdaságos. Ezek a követelmények az újabb időkben a következő fejlődést eredményezték: 1. a fatömítésekkel csaknem teljesen felhagytak, csupán kis nyílásoknál, a mindenkor megközelíthető zárószerkezeteken, kiegészítő gumitömítésekkel együtt alkalmazzák őket, 2. a fenéktömítéseket, csaknem kivétel nélkül gumibetéttel — mint finomtömítéssel — kombinált acél idomszelvényekkel képezik ki, és a szükséges erővel az acélbetéttel védett gátküszöbhöz szorítják, 3. az oldaltömítéseket egyszerűsége és üzembiztossága miatt mindinkább gumi-idomszelvényekkel tervezik, 4. a billenőtáblák hossztömítését átfutó gumiszalaggal oldják meg. A legtökéletesebb tömítés mellett is szükség lehet arra, hogy a nyílászárószerkezetek eljegesedése ellen egyes elemek fűtésével is védekezzünk. Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy tökéletlen tömítések mellett a legkorszerűbb fűtés is eredménytelen marad. Egyes esetekben az eljegesedés megakadályozására, vagy a már képződött jég felolvasztására kisegítésképpen kokszkosarakat használtak. Az újabb dúzzasztómüveknél elektromos árammal, forró olajjal, a generátorok és transzformátorok hűtésénél felmelegedő levegővel működő fűtőberendezésekkel hevítik az eljegesedésre érzékeny felületeket. Legújabban csaknem kivétel nélkül az elektromos fűtést alkalmazzák. Ennél általában kisfeszültségű áramot használnak, de kísérleteznek nagyobb (220—380 V) feszültségű berendezésekkel is. A kétrészes zárószerkezetek hosszirányú homloktömítésének és csúszófelületeinek (görgőpályáinak) jégmentesítéséről külön kell gondoskodni. Minden elővigyázati intézkedés ellenére is előfordulhat, hogy a zárótest kisebb mértékben eljegesedik. Mivel a gátnyílást ilyenkor is szabaddá kell tudni tenni, az emelőszerkezeteket a jegesedéssel járó ellenállás legyőzésére bőven kell méretezni. Az emelőszerkezetek által kifejtendő erőnek az önsúlyból a tömítési és a gördülő ellenállásokból, a szívásból és a víznyomásból származó része kielégítő pontossággal meghatározható. Számos olyan hatás van (beszorulás, eliszapolódás, uszadék, jégtáblák, befagyás stb.), azonban, amelyek az erőszükségletet növelik. Ezt a pontosan meg nem határozható részt — évtizedes tapasztalatok alapján — a számítható emelőerő legnagyobb értékének 15%-ával veszik figyelembe. b) Az erőtelep jégvédelme A folyami vízerőtelepek a jéggel szemben érzékenyek; különösen érzékeny részei a gerebek, a turbina-beömlőnyílások zárószerkezetei és maguk a turbinák. A gerebek jégvédelme kétirányú, nevezetesen a jégnyomástól és az eljegesedéstől kell védeni őket. A gerebektől zajlás idején az úszó jégtáblákat el kell terelni. Ezt a célt szolgálják a különféle szerkezetű jégterelök és jéglebocsátó-zsilipek. Nagy erőtelepeknél