Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József: A kutak gazdaságos távolsága

A kutak gazdaságos távolsága (39 természetesen minden irányban fejleszthetők a kútsor kivételével. Ezt a kérdést a geológiai és egyéb viszonyok — pl. a vizadóréteg szélessége, hosszirányú kiterjedése, települése, morfológia stb. — rendszerint elég egyértelműen megszabják. Amennyiben több lehetőséget is látunk, helyes, ha nemcsak egy változatot dolgozunk ki. Téglalap alakban elhelyezel! 7i7„T7ZV —7— kutak 'gyenlooldalu hgromszog elrendezes r-^f- 7 / W' / / / / /V' / // / w / 7 '' / / /ыЛ Д-O 2 ' / о / Pomboid elrendezésű kutak к szoggofoff vonal ai egységnyi területre ill. hosszra vonatkozó fajlagos vízhozam alapterülete ill. alaphoszszósága ГТкМзз] 2. ábra. Különböző kútelrendezési vázlatok Fig. 2. Various well arrangement patterns с) A számításoknál figyelembe veendő kutak száma Ismert tény, hogy ha a kutakat hatósugarukon belül helyezzük el, egymásra hatnak. A különböző kútelrendezések esetén tehát azok még igen nagy távolságokból is hatnak egymás termelésére. Minden újabb és újabb kút bekapcsolása tehát csökkenti az egy kútra jutó átlag víztermelést. Természetesen azonban minél meszebb vannak az új kutak, annál kisebb mértékű ez a befolyás. A hidraulikai számítások elvégzése a kútszámok növekedése esetén hatványozottan megszaporodik. Helyes tehát megkeresni azt a középutat, amely mellett a számítások még viszonylag egyszerűek, s a hiba nagysága mégis az általunk felállított értékhatár alatt marad. A számításnál figyelmbe veendő kutak számát a megengedhető hibahatár alapján esetenként állapíthatjuk meg. A következőkben számítási eljárást mutattunk be kútsor esetére. A többi elrendezési fajtára a megoldás értelemszerűen, alkalmazható. \