Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - V. Kisebb közlemények-Ismertetések

6 HO Kisebb Közlemények A BERUM MŰEGYETEM ÚJ VÍZÉPÍTÉSI LABORATÓRIUMA Ismerteti: Dr. Lászlóffy Woldemár 061.6:626/628 (43-2.1) IRODALOM Institut für Wasserbau lind Wasserwirt­schaft der Technischen Hochschule Berlin. Mittei­lung Nr. 50. Herausgegeben von Prof. h. c. Prof. Dr. techn. h. c. Dr. Ing. К. h. Dr. Ing. Heinrich Press . 1959-ben adták át rendeltetésének a berlini műegyetem vízépítési tanszé­kének új laboratóriumát, amelyet a tanszék vezetője dr. H. Press ismertet intézete kiadványsorozatának 50. füzetében. A laboratórium 27 x 105 m alapterületű csarnok épületének alagsorában három 90 m hosszú és 2,90 m mély csatorna fut végig. Keltő közülük 4—4 m széles. Egyikük szárnyhitelesíLésre és más vontatási kísérletekre szolgál és ezért helyenként üvegezett oldalú. A mellette, középen fekvő, ugyancsak 4 m széles, válaszfalakkal megosztható csatorna a laboratórium víz­forgató-berendezésének tartányául szolgál. Л harmadik csatorna 8 m széles és az elsőhöz hasonlóan helyenként üvegablakokkal van ellátva. Az alagsorban van a völgyzárógát-kísérletek helye is. A csatornákat vasbeton fedlapok takarják, amelyek az egész csarnok fölött végigmenő 5 t-ás futódaru segítségével szükség szerint eltávolíthatók. A csarnok földszintjén 1350 m 2-nvi terület áll modellek építésére rendelkezésre. Az itt elhelyezett kisebb kísérleti csatornák közül emlí­tésre méltó a 0,75 nt széles, 0,6 m mely és 18 m hosszú, változtatható fenékesésű, üvegfalú csatorna. Az első emelet színijében körülfutó erkély világítótestek elhe­lyezésére alkalmas. Kavicsot az alagsor erre szánt 4 kamrájában, továbbá a 6 reke­szes emeleti anyagsilóban szemnagyság szerint osztályozva tárolnak. A siló tartó­oszlopain nyugszik a nagynyomású medence. A továbbiakban szinte semmi sem kötött a laboratóriumban: a vízkivételeket és visszavezetéseket a mindenkori szükségletnek megfelelően rendezik el. A csarnokhoz csatlakozó kétszintű mühelyrész földszintjén lakatos, asztalos, műszerész és modellépítő műhely, az alagsorában anyagraktárak vannak. Az anyag­mozgatást részben villamos emelőtargonca, részben a csarnoki futódaru végzi, amely a földszinti padlóban levő nyílás fedlapjainak eltávolítása után az alagsort is ki tudja szolgálni. Rakodás végett gépkocsik is bejárhatnak a csarnokba, amely­nek földszinti födémé a bejárás helyén 5 t/m 2 teherbírású (egyébként 1, ill. 2 t/m 2-re méretezték). A műhelyrész középfolyosójáról nyílik az utca zajától legtávolabb eső két­emeletes irodaépület Az emeleteken a tanszék, ill. a laboratórium személyzeté­nek helyiségeit helyezték el. A másodikon a tanári, adjunktusi és tanársegédi szo­bán kívül irodahelyiség, kézikönyvtár külön olvasószobával, diapozitív és faliábra­raktár, az elsőn a laboratórium vezetőjének és a tudományos kutatóknak a szobái, rajzterem, tervtár és feszültségvizsgálatokra szolgáló optikai kamra van. A föld­szinten a bejárati előtér állandó kiállítás elhelyezésére szolgál; egyébként itt vannak a fizikai dolgozók öltözködő-, mosdó- és pihenőhelyiségei, a finommechanikai műhely, a fényképészlaboratórium és a film- és az armatúra-raktár. Az egész létesítmény előregyártott elemekből, az ipar nagyméretű támogatá­sával készült és különösen gazdagon van mérőműszerekkel (elektronikus szabályozó­berendezések, oszcillográfok stb.) felszerelve, amilyenek készítésére részben be is rendézkedett a laboratórium. A tágas udvaron szabadtéri kísérletekre, ill. a későbbi fejlesztésre is van lehetőség. Az új laboratórium, amely az 1912-ben épült és a háború alatt elpusztult, A. Ludin professzor nevéről ismeretes régi laboratórium helyébe lép, a mérnök­és tudósképzésen kívül jelentős mértékben szolgálja a tudományos kutatást. Erről tanúskodik a tanszéki közlemények 50 füzete, amelyek közül többnek részletes ismertetése is megjelent a Vízügyi Közlemények hasábjain.

Next

/
Thumbnails
Contents