Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására
54 2 Horváth Sándor szakasz szabályozása megtörténnék. A rosszabbodás nem a jég szaporodásának következménye, lianem éppen ellenkezőleg annak, hogy a Dráva-torok körüli elfajult szakaszon már nem lesz annyi jég, hogy ott a beállást előidézze és ezért a jégtakaró a jövőben már az alulról felépülő jégtakaróra támaszkodva fog kifejlődni. A jeges napok átlagos száma a fajszi vízlépcső és a Dráva torkolata közötti szakaszon a jelenlegi 35—36-ról mintegy 32-re csökken, a Dráva-torok alatt pedig változatlan marad. Az állójeges időszak átlagos tartóssága — a már ismertetett elvek szerint szerkesztett görbénkről (7d ábra) leolvashatóan — Bajánál az eddigi 21,3 napról 2,5-re, Mohácsnál 21,6 napról 4,0-ra, Apatinnál 23,1-ről 6,5-re csökken, viszont Hóknál 5,0-ról 10,0 napra nő. 4. A vízlépcsők hatása a mellékfolyók jégjárására A nagymarosi és a többi dunai vízlépcső létesítése kihat a duzzasztótérbe torkolló mellékfolyók jégjárására is. A hatás annál nagyobb, minél közelebb van a mellékfolyó torkolata a vízlépcsőhöz, vagy minél nagyobb a visszaduzzasztás. Jelentőségükre való tekintettel csupán a nagymarosi bögébe ömlő nagyobb mellékfolyókkal foglalkozunk. A duzzasztás hatása legerősebb az Ipolyon és a Garamon. Ezeknél a folyóknál a visszaduzzasztás tartományában jégtorlódásokkal kell számolni. A visszaduzzasztás az Ipolyon mintegy 40—45, a Garamon pedig 15—20 km-ig tart. Ezeken a szakaszokon az árvédelmi töltések megfelelő erősítéséről gondoskodni kell. A Vág—Dunán közepes dunai és kis vági vízhozamoknál a visszaduzzasztás a 30—35 fkm-ig terjed, tehát visszahat a Nyitrába és a Csallóközi-Dunaágba is. A visszaduzzasztás tartományában a jégtorlódások ellen az árvédelmi töltések kellő biztonsággal való méretezésével védekezhetünk. Itt azonban a jégtorlódások veszélye lényegesen kisebb, mint a Garamon és az Ipolyon. A Mosoni-Dunaág torkolata már a kisvízi duzzasztási határ közelébe esik, ezért a jégjárás említésre méltó változásával nem kell számolni. Számítani kell azonban arra, hogy a főmederben képződő jégtorlaszok erős visszaduzzasztást okozhatnak olyankor, amikor a Duna-ágon a jég már megállt. 8 8 A tanulmány folytatása (B rész) a Vízügyi Közlemények 1961/1 füzetében következik.
