Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására
A Közép-Duna jégjárása 551 IV. táblázat — Tableau IV. A legkorábbi beállás és a legkésőbbi {elszakadás megoszlása az 1900/01 — 1955/56 évi időszakban Répartition elli bloquage de la glace le plus précoce et de la rupture de la couverture la plus tardive au cours de la période 1900/01—1955/56 A vízmérce A legkorábbi beállást A legkésőbbi felszakadás Sorszám neve távolsága a torkolattól esetben az esetek %-ában esetben az esetek %-ában Megjegyzés fkm észlelték az adott vízmércénél 1 2 3 4 5 6 7 8 1. Sztálinváros 1580,6 2. Dunaföldvár 1560,6 — 1 3 3. Paks 1531,3 — — — 4. Dombori 1506,7 1 1-I 1 8 15| 9 26 73 5. Baja 1479,4 5 1-I 1 8 15| 7 21 6. Mohács 1446,8 1 3 8 23' 7. Bezdán 1425,5 11 З 2'б2 261 21 ' 2 G| 27 8. 9. 10. Apatin Bogojevo Vukovár 1401,5 1367,4 1333,1 9 7 З 2'б2 261 21 ' 7 21 27 Az Erdut és Dal közötti kanyaru latok hatása. összesen: 34 100 34 100 ben (1946/47-ben) állt meg a jég Nagymarosnál egy nappal hamarabb, mint ahogy a folyás irányával szemben növekvő jégtakaró a szóban forgó vízmérceszelvényt elérte volna. A jégtakaró felszakadása ezzel szemben 15 esetben (88,3%) felülről lefelé haladóan történt. Azaz a Nagymaros feletti szakaszon a jégtakaró az esetek nagy többségében hamarabb szakadt fel, mint Nagymarosnál (az árhullám felgöngyölte a jégtakarót). Csupán két esetben (1904/05 és 1908/09 szakadt fel Nagymarosnál korábban a jégtakaró, mint a felette levő Esztergomnál, viszont Vácnál négv esetben (1913/14, 1921/22, 1953/54 és 1955/56 indult meg a jég hamarabb, mint Nagymarosnál. Megállapítható tehát, hogy nagymarosi viszonylatban is a jégtakaró az esetek döntő többségében a: alsóbb szakaszokon képződött jégboltozatra támaszkodva épül jel és jelűiről lefelé haladóan szakad fel. Az utóbbi jelenség miatt Nagymarosnál is fennáll a jégtorlaszképződés, és vele összefüggésben a jeges árvíz kialakulásának veszélye (pl. 1928/29). A Duna Komárom és Mohács közötti szakaszán a jeges árvizek szintje maximumban 3,0 m-rel (1956-ban, Apostagnál, az 1568,5 fkm-néf) a Palkovir-ovo feletti szakaszon pedig 1,14 m-rel (1947-ben, Rusovcénél, az 1856 íkmnél) haladta meg a jégmentes árvizek szintjét. A jeges kisvizek alakulása a Komárom alatti szakaszon rendkívül szabálytalan és Adonynál (1598 fkm) 1954-ben 73 cm-rel volt alacsonyabb az 1947. évi rendkívüli jégmentes kisvíznél (7a ábra). A szélsőséges jeges vízszínek alakulásából arra kell következtetnünk, hogy a lhmaremete (1825 jkm) feletti, valamint a Komárom (1768 fkm) alatti szakaszok jégdugulás és jégtorlaszképződés szempontjából veszélyesek. A Dráva-torok alatt, a bővizű mellékfolyó hatására és a meder morfológiai viszonyainak változása következtében a Duna jégjárása fokozatosan javul (7a—e ábrák). Ugrásszerű javulás tapasztalható közvetlenül a torkolatnál és ez IIokig (1298 fkm) folytatódik. A javulás megnyilvánul az összes jégjárási jellemző kedvező alakulásában. így a beállás gyakorisága 62,2%-ról (Apatin) 21,2%-ra 3*
