Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

A Közép-Duna jég járása 549 III. táblázat — Tableau III. A jpjjjelciiséjii'k jellemző tartósságai Les durées caractéristiques des phénomènes dé ta glace A jelenség és a folyószakasz megnevezése A jelenség A jelenség és a folyószakasz megnevezése lehetséges tényleges leghosszabb * átlagos A jelenség és a folyószakasz megnevezése tartóssága napokban és a lehetséges leghosszabb tartósság %-ában A jelenség és a folyószakasz megnevezése nap °/o nap 0/ /о nap °/o 1 • j 2 3 1 4 5 6 • 7 A jégjelenlét Felső-Duna 120 100 75 62 19 16 Közép-Duna 131 100 96 73 36 28 Alsó-Duna 115 100 94 82 39 34 A beállás Felső-Duna Pöchlarn alatt 93 100 59 64 5 5 Közép-Duna 103 100 85 83 26 24 Alsó-Duna 113 100 85 76 28 25 A Devin és Ilok közötti folyamszakaszon tehát korábban jelenik meg a jég és áll be a folyam, továbbá később szakad fel az álló jégtakaró és tűnik el a jég, mint az osztrák Felső-Dunán. A 3b ábra szerint a magyar Dunán a beállás alulról felfelé, a jégtakaró felszakadása ellenben felülről lefelé haladóan következik be. Devíntől lefelé haladva a jégviszonyok romlása megnyilvánul mind a beállás gyakoriságának 21,4%-ról (Bratislava) 62,5%-ra (Mohács) való emelkedésében, mind a jeges, de főleg az állójeges időszakok tartósságának hosszabbodásában (23,3 napról 36 napra, illetve 5,9 napról 23,1 napra). A jégviszonyok romlását hűen kifejezi a jégmegállási jellemző, melynek értéke Bratislavánál 25,3, Apatinnál pedig 63,9%. Amíg tehát Bratislavánál az összes jeges napoknak csupán %-ében. Apatinnál ellenben már 2/з

_эЬап áll a jég. A jégjárási jellemzők változásából (7. ábra) megállapítható, hogy a vizsgált szakaszt a palkovicovói eséstörés, illetve a közvetlen felette levő Bagontérikanyarulat, valamint a Dráva folyó torkolata a jégjárás szempontjából 3 részre osztja. A palkovicovói eséstörés környezetében a jégviszonyok sokkal kedvezőtlenebbek az eséstörés feletti nagyesésű, mint az alatta levő kisesésű szakaszon. A visszás jelenség oka az, hogy a Bagoméri-kanyarulatban rendszerint hamarabb megáll a jég, mint ahogyan az alulról felépülő jégtakaró a kanyarulatot elérné, így a Palkovicovo feletti szakaszon a jégtakaró arra a jégboltozatra támaszkodva épül fel, amely a Bagoméri-kanyarulatban az eséstörés közvetlen közelében keletkezik. Ez a kanyarulat nem csupán a beállás, hanem a felszakadás szempontjából is kedvezőtlen. A jégjárás változását jellemző görbék mutatják, hogy Palkovicovo alatt, a hirtelen javulás után a viszonyok lefele haladva fokozatosan romlanak. A rosz3 Vízügyi Közlemények