Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

54 2 Horváth Sándor iyek a Duna völgyét évszázadok folyamán pusztították. Közülük hazai viszonylatban a jeges árvizek voltak mindig a legveszedelmesebbek. A jeges árvizek pusztításaira tekintettel az azokat előidéző jégtorlaszok keletkezésének megakadályozása, mint a jeges árvizek elleni védekezés leghatékonyabb módja, több mint egy évszázada a magyar vízimérnökök legfontosabb célkitűzéseinek egyike. A dunai hajózási és jéglevonulási viszonyok megjavítására kiterjedt szabályozási munkálatokat végeztünk, és Magyarország az első világháborúig, a szabályozási munkálatok félbeszakadásáig kereken 250 millió aranykoronát fordított erre a célra. Bár jelentős eredményeket értünk el, azonban a jég kártétel nélküli levezetését az eddig végrehajtott szabályozási írnnkálatok mégsem biztosítják [.1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 10, 12]. A folyami vízlépcsőknél a jég a vízerőhasznosítást kedvezőtlenül befolyásolja, a vízlépcsők pedig a folyam jégjárását változtatják meg. Szakkörökben még nem alakult ki egyöntetű vélemény arról, hogy a folyócsatornázás javítja, vagy rontja-e a jéglevonulási viszonyokat. Különösen nagy a véleményeltérés a magában álló vízlépcsők esetére. A jég elleni eredményes küzdelem előfeltétele a természetes állapotban levő folyókon is a jégjárás és az azt meghatározó időjárási, hidrológiai és morfológia tényezők ismerete. Méginkább érvényes ez a megállapítás arra az esetre, amikor a folyó életébe egy vagy több vízlépcső építésével beavatkozunk. Ezekkel ugyanis » alapvetően megváltoztatjuk a folyó hőháztartását, víz- és jégjárását, valamint morfológiai viszonyait. Csupán az időjárás nem változik, azonban a folyó életére gyakorolt hatása már más lesz, mint a vízlépcsők megépítése előtt volt. Ennek a tanulmánynak célja általános képet adni a folyókon vcdó jégképződésről és az egyes jégjelenségekről, jellemezni a Duna jégjárását, megvizsgálni a lépcsőzés hatását a jégjárásra, tárgyalni a jég elleni küzdelemben célszerűen alkalmazható berendezéseket és módszereket, értékelni az alkalmazásuktól várható eredményeket és javaslatot tenni a szükséges intézkedésekre. A célnak megfelelően a tanulmány négy részre tagozódik; éspedig: az első rész általánosságban ismerteti a folyóvizeken való jégképződésre vonatkozó elméleteket és az egyes jégjelenségeket, a második a Duna Engelhartszell és Sulina közötti szakaszának jégjárását általánosan, a Devin és Ilok közötti szakasz jégjárását pedig részletesen jellemzi, a harmadik a lépcsőzés hatását vizsgálja a magyar Duna jégjárására, a negyedik a jég elleni küzdelemben célszerűen alkalmazható berendezéseket és módszereket, az alkalmazásuktól várható eredményeket és a szükséges szervezeti intézkedéseket tárgyalja. A továbbiakban az .1) részben az első három, míg a E) részben a negyedik kérdéssel foglalkozik a tanulmány.