Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - III. Öllős Géza: Kútszűrők hidraulikai vizsgálata
Kútszűrők 37 Ebből a tényből kiindulva, a kutak, mint műszaki létesítmények működését más szempontból kell megítélni, mint számos más létesítményét. Pl. egy folyami duzzasztómű tábláját jeges árvízkor fel lehet húzni, és miután a veszélyes árhullám levonult, a táblák leeresztésével, a duzzasztómű újra a korábbi módon és állapotnak megfelelően'tölti be feladatát. A vízadó talajrétegbe telepített kút azonban megépítése után a víz vegyi hatásaiból származó valamennyi káros hatásnak maradandó módon alá van vetve. Erre a tényre a kútszűrők tervezésénél feltétlenül gondolni kell. Ezért, annak érdekében, hegy a kút „életéről", annak időbeni alakulásáról folyamatos és megbízható adatok birtokába juthassunk, nem elegendő tulajdonképpen egyedül csak a kút vízhozamának mérésére támaszkodni, hanem a 4. ábrának megfelelő módon elhelyezett [17] megfigyelőkutakra van szükség. Ezek vízszintészlelési adataiból azután a talajban vagy a kavicsszűrőben jelentkező ellenállásváltozás helyei és az ellenállások időbeli változásai meghatározhatók. Természetes, hogy megfigyelőkutak telepítése valamennyi kút esetében költségkihatások miatt nem lehetséges, azonban különösen a kisebb mélységű kutak közül célszerű lenne mégis néhány jellemző, tapasztalatok szerzésére alkalmasnak vélt kút esetében a vízhozam és a megfigyelőkút vízszintadatainak gondos észlelését megvalósítani. Amint korábbi vizsgálataink mutatják [17, 18], kavicsszűrő esetében a kút r 0 sugara tulajdonképpen gyakorlatilag a kavicsszűrő külső széléig terjed, hiszen hidraulikailag megfelelő módon kiképzett szűrőcső és kavicsszűrő által okozott veszteség — ha a szűrő esetleges eltömődésétől és a korróziótól eltekintünk, a vízadó talajbeli veszteséghez viszonyítva viszonylag kisebb mértékű lehet. Ezért a h 1 érték meghatározása ez esetben is elvégezhető az (1) egyenlet alapján. Ezek után meghatározható, mit értünk a kútellenállás fogalma alatt. A kútellenállás a víznek a kút szerkezeti elemein át való haladásakor, valamint a kútpaláston belüli vízmozgás során fellépő energiaveszteségnek (Л 4) az összege: (h 2 +/) 3 + h4). A hj veszteség azonban a kút sugarától, a talaj vízáteresztő képességétől és a határfeltételektől függő, a háromdimenziós talajvízmozgás hatásaként fellépő rétegellenállás. 4. ábra. A megfigyelőkutak kút körüli elhelyezésének módja Fig. 4. Arrangement of observation wells around the well 2. A szűrocső által okozott ellenállás elméleti meghatározása A következőkben egyelőre csak azt az esetet vizsgáljuk, amikor a szűrőcső (ami lehet csupán szűrőváz) körül sem kavicsszűrő, sem talaj nincs, hanem csak folyadék. A kútellenállás vizsgálata során ilyenkor a következő befolyásoló tényezőket kell figyelembe venni:
