Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - III. Öllős Géza: Kútszűrők hidraulikai vizsgálata

34 öllős Géza A kútszűrő tehát nem a víz tisztítására szolgál (pl. a vas- és mésztartalom csökkentésére vagy megszüntetésére), hanem csak megakadályozza a talajréteg finomabb szemcséinek a kútba való bejutását, miáltal biztosítja a tiszta, zavarosságtól mentes víz termelésének lehetőségét. Ezeknek a víztermelési szempontoknak a figyelembevétele mellett a kútszűrőnek azonban még más igények kielégítéséről is megfelelő módon gondoskodni kell. Az igények összefoglalva a következők: a) homokmentes vízkivétel biztosítása; b) minimális ellenállást tanúsítson a rajta áthaladó vízmozgással szemben; c) anyagát a korrózió ne tegye tönkre; d) anyaga a víz minőségét ne befolyásolja; e) szerkezete szilárdságtani szempontból megfeleljen; f) anyaga, szerkezetének kiképzése és maga az építés gazdaságossági szempontból is megfelelő legyen. Ezeknek az igényeknek a szerteágazó voltából következik, hegy a kutak tervezése és kiképzése nem egyszerű feladat. Például: a szűrőnyílások méreteinek növelése esetén a kútszűrő ellenállása egyre kisebb mértékűvé válik. Ezzel egyidejűleg azonban csökken a szűrőcső szerkezetének szilárdsága és nő a talajszemcséknek a kút belső terébe való jutásának a valószínűsége. Ebből következik tehát, hogy akútszűrő tervezése tulajdonképpen csak kompromisszumos alapon történhet. A porózus vízadó talajba mélyített kút a következő szerkezeti elemekből állhat: a) Szűrőváz. Ez minden porózus talajba telepített kút nélkülözhetetlen szerkezeti eleme. b) Szűrőcső. A szűrőváz pl. lehet szitaszövettel, sodronnyal borított. c) Kavicsszűrő. Lehet egy- vagy többrétegű. d) Olyan — b) és c) pont közé eső — szűrőcső, amely egyben a kavicsszűrő szerepét is betöltheti (pl. 6. kép). A hidrogeológiai viszonyoktól és a kút anyagától függően, a kút állhat csak szűrővázból; csak szűrőcsőből; szüiöaő és kavicsszűrő egymás mellé helyezéséből és végül a szűrőcső és a kavicsszűrő egyesítéséből. A következőkben a tanulmányban a kútfajtákat ennek a beosztásnak megfelelően tárgyaljuk. I. A KÚTI ЛИЛЛЬ! ÁS 1. A „kútellenállás" fogalmának tisztázása A kútellenállás fogalma alatt az irodalomban a szerzők általánosságban a kútpaláston (szűrőcsövön) kívüli és az azon belüli vízszintkülünbséget értik. Amióta Kozeny elméleti [14], Ehrenberger pedig modellkísérleti úton [15] kimutatta a kútpalást két oldalán levő vízszintek elszakadásának szükségszeiű bekövetkezését, tulajdonképpen már ezzel egyidejűleg felvetődött a „kútellenállás" szabatos megfogalmazásának a szükségessége. Mégis ez a kérdés tulajdonképpen még ma sincs egyértelmű módon tisztázva. Modellkísérleteink alapján