Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Fertő tó vízszínszabályozása

A Fertő-tó vízszintszabályozása 25 1926-ban pedig csak egy. Bizonyos, hogy a halak minősége sohasem volt kiváló (a víz nagy sótartalma miatt), de nem is tettek javítása érdekében semmit. Mindebből világosan kitűnik, hogy mindaddig, amíg a Fertő tó nagymértékű leapadása lehetséges, a tó halászati szempontból gazdaságos kihasználásáról nem lehet szó. Ha nedves években el is szaporodik a halállomány, időnkénti pusztulásával számolni kell. A halászat tehát csak nagyon külterjesen művelhető. A belterjes halászat megkívánná azt, hogy a tő vize lehetőleg állandó szinten legyen és szárazság idején se süllyedjen egy bizonyos szint alá. Lényegesen meg lehetne javítani természetesen a tenyészthető hal minőségét és mennyiségét is, ha sikerülne a tó vizét felhígítani. Haltenyésztési szempontból a legjobban úgy volna kihasználható a terület, ha halastavakat létesítenének, hiszen lehalászható tó kb. 10-szeres hozamot ad. Osztrák részről valóban foglalkoztak már ilyen tervekkel (Hainisch [14]), és a tó északi felében halastavakat akartak létesíteni. A halastó azonban megkívánja azt, hogy lehalászás idején a tó rövid idő alatt teljesen lecsapolható, majd friss vízzel táplálható legyen. A halastavak létesítésének előfeltétele a tó részleges lecsapolása szivattyúzással, így az egész kérdés tulajdonképpen nem egyéb, mint a lecsapolás utáni hasznosítás egyik ága. 3. A nádgazdaság követelményei A Fertő tavon ma a nádgazdaság hozza a legnagyobb hasznot. A tó szélének lapos részein köröskörül széles, mintegy 2—3 km-es nádöv van. Csupán az északkeleti részen Pátfalunál (Podersdorfnál) van a part mellett szabad víztükör. Legszélesebb a nádas (5—6 km) a déli és délnyugati, tehát főleg a magyar tórészen. A nádas szélességét általában a víz ingadozása szabja meg. Ha a víz állása tartósan (több éven át) magas, akkor egészen a partok felé fejlődik ki és erősödik meg a nád, ha viszont a vízállás tartósan alacsony, a tó szélein levő magasabb területek többé már nem kaphatnak elegendő vizet, így itt a nád, ha nem is pusztul el, de mindenesetre elsatnyul és kiváló exportminőségét elveszti. A nád gazdaságos kihasználása is akkor volna tehát a legjobb, ha a tó vízszine lehetőleg közel állandó volna és sohasem apadna le túlságosan. A Nádgazdasági Kutató Intézet megállapítása szerint a nádtermés fokozható, ha a nád több friss vizet kap, ez is alátámasztja a később mondottakat. 4. Az üdülés és vízisportok kívánalmai A Fertő tavat hatalmas víztükre, nyáron erősen felmelegedő vize és lapos partjai kiválóan alkalmassá teszik üdülés és vízisportok céljaiia. Ennek Bécs és Sopron közelsége még különösen nagy fontosságot kölcsönöz. A Fertő északi részein a harmadik évtized elején az osztrákok által mesterségesen fellendített fürdő- és vízisportélet néhány év múlva — a tó vizének erős megapadása miatt — egy időre elsorvadt .Ez bizonyítja, hogy az üdülési és vízisport lehetőségeknek is az állandó mély víz a feltétele. Ha a Fertő vize állandóan egyforma magas volna, a Fertőn éppen úgy kifejlődhetnék a fürdő- és vízisportélet, mint a Balatonon. Ennek — mint a Balatonon — óriási gazdasági jelentősége lenne, de ezen felül pénzzel le sem mérhető az az előny, amelyet a népegészségügy és a tömegek üdültetésének szempontjából jelentene.