Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - IV. Oroszlány István-Perényi Károly: Az esőszerű öntözés Olaszországban

Az esőszerű öntözés Olaszországban 270' képlettel történik, ahol V = öntözővíz idénynorma, E = az evapotranspirációhoz szükséges vízmennyiség, Cs = hasznosítható csapadék a tenyészidényben, N

h = = a talajban levő hasznosítható vízmennyiség. A növény öntözővízszükségletének megállapítására még a harmincas években folytatott kísérletek az alábbi értékeket adták, átlagos növényarányokat figyelembe véve: Déli száraz vidéken 5000—6000 m

3/ha Közép-Olaszországban 2500—3500 m

3/ha Északi dombvidéken 2000—2500 m

3/ha Pó-síkságon 1000—1500 m

3/ha A különböző országrészekben erősen változik a tenyészidőszak hossza, ami önmagában is kihat az idénynorma nagyságára. A déli 300—350 nap, az çszaki hegyvidék 80—90 napjáig széles skáláját mutatja a változatoknak. Átlag 150—270 'nappal számolnak. Öntözött kultúránként az alábbi öntözővíznormákat találjuk: Gyapot, alexandriai here 2500—3000 m

3/ha Kukorica, bab, gabona 3500—4000 m

3/ha Gvümölcs, gyógyfüvek 4500—5000 m

3/ha Cukor-, takarmányrépa 7000—8000 m

3/ha A rizzsel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy kísérletek folytak a rizs esőszerű módszerrel történő öntözésére, de a hozzáfűzött reményeket nem váltották be [26]. Az öntözési idő átlag napi 12—24 óra között változik. Az öntözővíz elosztása szigorú óraj-end szerint történik, mert a kis üzemek vízszükségletét folyamatosan kielégítve olyan kis vízhozamegységek szolgáltatását kívánná meg, ami üzemi szempontból kezelhetetlen. A forduló hossza 7—20 nap között változik. A vízelosztási terv végrehajtásával együtt jár a pontos vízmérés bevezetése, alkalmazása is [6, 9]. A vízelosztást a nagy múlttal rendelkező társulatok szervezik, végzik, fenntartják a közös műveket, sőt közös használatra különböző berendezéseket is vásárolnak. Különleges célú esőztető berendezésekkel más agrotechnikai feladatokat is ellátnak. így alkalmazzák a trágyázó öntözést, melynek során műtrágyákat, vagy trágya levet juttatnak az öntözött területre. Különösen előszeretettel alkalmazzák rét-, legelőöntözéseknél [4]. Növény védőszer adagolását csak újabban végzik esőztető berendezésekkel, így mintegy 50% kézi munkaerőt tudnak megtakarítani. Az eredmények kielégítőnek mondhatók [24]. Fagyvédő öntözés a ritkább fagyveszély ellenére is nagy jelentőségű. Széleskörű vizsgálatokat végeztek alkalmazási lehetőségének megállapítására, hatásának értékelésére. Állandó csőhálózatot igényel, egy időben sok működő, kis intenzitású szórófej szükséges. * * * Fenti ismertetések természetesen nem merítik ki mindazt az ismeretanyagot, amelyet helyszíni tapasztalatok, illetőleg az irodalom feldolgozása során összegyűjthettünk. Nem is volt cél, hogy itt kimerítő ismertetést adjunk. Csak képet