Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - I. Dégen Imre: A víztározás és népgazdasági jelentősége

20 Cser Gyula perspektivikus fejlesztési tervébe. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a tudományos kutazó intézetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium ebben az időszakban készíti az országos vízgazdálkodási kerettervet. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy pontosan felmérjük a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízforrásokat, beleértve a tározást is, meghatározzuk az egyes vízforrások gazdaságosságát, felhasználásának ütemét, amely egyúttal választ ad arra is, hogy —- figyelembe véve a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését — milyen öntözőrendszereket alakítsunk ki. ^ 3. A VÍZTÁROZÁS SZEREPE NÓGRÁDMEGYE FEJLŐDÉSÉ HEX CSER GYULA a Nógrádmegyei Tanács VB. elnöke Nógrád megve falusi közkutas ivóvízellátás szempontjából az ország legrosszabb megyéi közé tartozik. Az ellátottsága 31%-os. Hollókő, Mohora, Kisterenye, Mátranovák stb. ivóvíz hiányában a megye tífuszmegbetegedéseinek gócpontja. Salgótarján város, a megye székhelye, szintén már hosszú évek óta súlyos vízellátási nehézségekkel küzd. Hasonló a helyzet a fejlődő bányaváros, Nagybátöny esetében is. Nógrád megye nehéz vízellátási helyzetén még az sem segített, hogy évek óta komoly beruházási hitelösszegeket fordítottunk vízellátási célokra. Pedig a jövőt illetőleg Nógrád megye lakásfejlesztési tervében, a második ötéves tervben több mint ezer lakás, és a 15 eves tervben, 1975 végéig 4000 lakás megépítése szerepel. Az iparfejlesztési tervben is például a Salgótarjáni Acélárugyár hideg hengerművének építését, vagy a Zagyvapálfalvai Üveggyár teljes átépítését irányoztuk elő, ami mellett a helyiipari üzemek jelentős fejlődése is várható. A fejlesztés ipari- és ivóvízi gém/ kielégítése a mostoha hidrogeológiai adottságok miatt ásott- vagy fúrt kutakból nem lehetséges. Ezért Nógrád megyét rendkívüli mértékben érinti a tározásssal kapcsolatos vízbeszerzés. Az ipari vízigények biztosításában van elsősorban jelentősége a felszíni vizek tározásának. Az ivóvízellátást a felszín alatti vizekre kellene alapozni, és a tározsnak éppen abban volna óriási szerepe, hogy az ipari vízigény zömét biztosítva jórészt mentesítené a felszínalatti vizeket az ipari felhasználástól. Nógrád megye területén ez ideig csak egyetlen felszíni tározó létesült, amely a Zagyvarónai Erőmű vízigényét elégíti ki. A megye területén azonban — amint a most elkészült országos tározó-kataszterből megállapítható — több helyen lehetne tározót létesíteni. Például a Dobroda, Ménes, Szentlélek, Lókos, Szuha, Diós, Bárna patakok, valamint a Feketevíz mentén lehetne kisebb völgyzárógátakkal a felszíni vizet összegyűjteni. Az Ipolyon Rárosnál hozzávetőlegesen napi 70 000 m

3 vizet lehetne beszerezni Nógrád megye ipara és ivóvízellátása számára. Nógrád megye mezőgazdaságának fejlesztésére és korszerűsítésére nagy hatással lenne az, ha a fenti víztározási lehetőségekből valamelyik megvalósulna. Az Ipoly jelenlegi nagy árterülete jelentős károkat okoz a mezőgazdaságnak. Ezért érdemes volna megvizsgálni, vajon az Ipoly-völgy ármentesítése nem oldható-e meg víztározással. A megye topográfiai és vízügyi adottságai miatt főleg a kisebb vízfolyások igen alkalmasak völgyzárógátas halastavak létesítésére. A halastavak építése a termelőszövetkezetek fejlődő gazdaságának színvonalát emelné. Helyeselni lehet azokat az elgondolásokat is, amelyek arra irányulnak, hogy a Zagyva folyó nagy vizéből vízkivétel útján töltsenek fel kisebb, gazdaságilag még egyáltalán nem, vagy csak alig használt mellékvölgyekben létesítendő tározókat. Ilyenek például: a Bikk- és Alsólengyeldi-völgyi tározók, amelyek hivatva lennének a Zagyvavölgyi iparüzemek és települések vízellátását megoldani. Mindezek alapján kívánatos, hogy a felszíni víztározásokkal Nógrád megyében csak úgy, mint más hasonló helyzetben levő megyében a vízellátás helyzete minél rövidebb idő alatt és minél tökéletesebb megoldást nyerjen, és így à fejlesztési terveket a vízellátási nehézségek ne hátráltassák.