Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata
248 Dobos A. és Salamin P. Hasonlítsuk még össze és értékeljük a különböző gyártmányú szórófejeket. Az Sz—2 szórófej nagy vízszállítása és aránylag kis szórási távolsága miatt nagy intenzitással, nagy cseppekkel és a turbinakerekes szerkezete következtében egyenlőtlen eloszlással öntöz. A P—3 és P—4 szórófejekre ugyanez vonatkozik (a P—4 szórófej intenzitása valamivel kisebb.) Az MR-szórófejek középső helyet foglalnak el az intenzitás és valószínűleg a cseppnagyság szempontjából is (a sugár szerinti permeteloszlás kérdésével a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet behatóan foglalkozott). A V—1, R—10 és R—12 szórófej nem túl nagy vízhozamot nagy távolságra öntöz. Intenzitása kicsi. A szántóföldi öntözés szempontjából kedvező tulajdonságú. Az SR—ál szórófej hidraulikai szempontból rendkívül érdekes. Az előzőek során már említettük néhány jellegzetes vonását, de a Q—R jelleggörbe még további •érdekes részletekre hívja fel figyelmünket. Szerkesztőjének az lehetett a feladata, hogy az említett Q— H tartományon belül olyan szórófejet szerkesszen, amelynek intenzitása változtatható, de ugyanakkor a szórási távolság csak keveset változzék. Az ilyen alapon szerkesztett szórófejjel a növények fejlődési szakaszaik során más-más intenzitású, illetőleg cseppnagyságú csapadékkal öntözhetők. Az SR—41 szórófejnél az átlagos intenzitás értéke — a d = 14—24 mm-es fúvókák cserélgetésével — három-négyszeresére növelhető anélkül, hogy a szórási távolság ß m-nél nagyobb mértékben változnék, s ezért a szórófejek egymástól való távolságát nem kell megváltoztatni. Az előzőnél kisebb mértékű keresztmetszet-változtatás (pl. d =14 mm-es fúvóka helyett 16 vagy 18 mm-es fúvóka alkalmazása) általában a szórási távolságnak csak 2—3 m-e s növekedését okozza. Megjegyezzük még azt is, hogy valóságban még ez a különbség sincs, mert a nagyobb fúvóka behelyezése nagyobb vízszállítást jelent, de egyúttal nagyobb nyomásveszteséget is okoz a csőhálózatban. Az SR—41 szórófejjel kapcsolatban említett tulajdonságokat különben kisebb tartományban — kevesebb fúvókát vizsgálva — bármely szórófej esetében megfigyelhetjük. Az SR—41 szórófej tulajdonságaihoz hasonló tulajdonságokat új szórófejek tervezésénél a szerkezet megfelelő kialakításával lehet elérni. A szórófej szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy a fúvókák átmérőjének növekedésével a vízsugár vízszálakra bontása fokozatosan erősödjék és ezzel a szórási távolság csak kismértékben növekedjék. A nagyobb beruházási költséget jelentő, nagy területet öntöző esőztető berendezések szórófejeinek tervezési irányelveként a V—l,azR—10, illetőleg az R—12 szórófejre jellemző tulajdonságokat (a nem túl nagy vízhozammal nagy távolságra való öntözést), mint irányelveket, a leggazdaságosabbaknak gondoljuk, ezért megfontolásra javasoljuk. 5. Összehasonlítás és értékelés az i- cl jelleggörbék alapján Az előző fejezetek tárgyalása során az intenzitás (í) kérdésével tulajdonképpen már foglalkoztunk. A 32. ábrán (1. az 5. ábrát is) csupán a 11 = 40 m és 50 m nyomómagassághoz tartozó, a vizsgált szórófejek adataiból szerkesztett, i—d tartományokat vázoljuk. Az i éltékeket a (4) képletnek megfelelően számítottuk. (Az ábrán az Sz—2 szórófej jelleggörbéit is feltüntettük, а Р1Ч—23 és P—3 szórófej jelleggörbéit azonban nem vettük figyelembe.)
