Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Az esőztető berendezések szórófeje ï I 1 meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgálat során fúvókánként csak egy-egy Q—

H adatpárt mértek, ezért a Q—11 jelleggörbéket számítással kellett meghatároznunk.) A 28—30. ábrán а d = 16, 20 és 24 mm-es fúvókákhoz tartozó Q—

H és R—

H kapcsolatokat tüntettük fel. A 21a—23a ábrán a Q—

H jelleggörbék nagy részének üzemi szakaszait lehatároló tartományt, valamint néhány, elsősorban ezen kívül eső üzemi szakaszt <Sz—2, MR—40, MR—50, P—4 stb.) láthatunk. Megjegyezzük, hogy a tartományok jobboldali határvonalát a célszerűség kedvéért nem ju, = 0,99-nél, hanem fji = 1,0-nál vettük fel. A tartománytól jobbra különben azért kerülhettek egyes jelleggörbék, mert a szórófejek, amelyeket ezek a jelleggörbék jellemeznek, két júvókával működnek. A segédfúvókák vízszállítását a katalógusok külön általában nem tartalmazzák, mert annak meghatározása nehézséget jelentene és az üzemi gyakorlatban nincs is rá szükség. A szállított vízhozamnak számítás útján két részre osztása pedig kel ő pontossággal nem lehetséges, mert a két fúvóka kontrakciós tényezője nem azonos. A 28b—30& ábrán az egyes szórófejek R—II üzemi szakaszai láthatók. Az ábrák szerkesztése során elsősorban az áttekinthetőségre törekedtünk, ezért valamennyi vizsgált szórófej szórási távolságát nem jelölhettük. Az ábrákon látható, hogy az egyes szórófejek szórási távolsága lényeges eltérést mutat. A 21/) ábrán például a jelleggörbék üzemi szakaszai világosan két tartományba sorolhatók. A GH—3 és PR—2 jelleggörbéi mintegy határvonalat alkotnak a kisebb és nagyobb szórási távolságra működő szórófejek R—

H jelleggörbéi között. A határvonaltól jobbra elhelyezkedő szórófejek a korszerűbb szerkezetűek csoportjába sorolhatók. Ezek közül is kiemelhető az R—10, Cristalló—2, MR—40, V—1 és SR—41 szórófej. Az MR—40 és az Sz—2 szórófejet érdemes külön is összehasonlítani, aminél a 28. ábrára is figyelemmel kell lennünk. Az Sz—2 szórófej több vizet szállít, de kisebb távolságra, mint az MR—40, ezért az intenzitása — mint a későbbiek során látni fogjuk — jóval nagyobb. A nagy intenzitás, valamint a nagy vízszállítás cs az aránylag kisebb szórási távolság egyébként elsősorban az olasz szórófejeket jellemzi [12]. Ez a követelmény a szubtrópusi és trópusi éghajlat szem előtt tartásával készülő szórófejeknél magyarázható is (pl. igen nagy mértékű párolgás stb.). A mérsékeli égöv éghajlatánál azonban — mint az „Általános vizsgálat"-ban láttuk — már nem törekszenek a nagy intenzitásra. A 29b—30b ábrán a nagyobb fúvókáknál már nem jelentkezik a szerkezettel jellemezhető határvonal, sőt a P—4, PR—22 és PR—3 szórófejek a legnagyobb szórási távolságra működő szórófejek közé tartoznak. Értékelni ebben az esetben csak a fúvókák alakjának és a terelő elemeknek összehasonlítása alapján lehet (1. a „Szórófejek szerkezeti sajátságai" c. fejezetet). 29. ábra. A 20 mm-es átmérőjű fúvóka Q-H és R-H kapcsolatai Iliid 29. Q-H und R-H Beziehungen der Düse mit 20 mm Durchmesser.