Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - III. Dobos Alajos-Salamin Pál: Az esőztető berendezések szórófejének vizsgálata

Dobos A. és Salamin P. с) Közelítő számítás A közelítő számításnál a következő közismert összefüggést használjuk: Q = 10-3/x / f 2gll = 323 • 10" 5 d 2 ]/Я, ahol Q a vízszállítás 1/s-ban, p biztonságból 0,93, a többi érték az eddigiekben megadott mértékekben helyettesítendő. A vízhozammérőket az üzemekben, a csapadékmérőket — esetleg az előzőekkel párhuzamosan — kutató, ellenőrző és átvevő állomásokon alkalmazzuk, közelí­tően pedig előzetes becsléseknél a jelleggörbék előzetes megállapításánál számolunk. A szórófejek vízszállítása fiigg a fúvókánál jelentkező nyomástól, továbbá a szórófej szerkezetétől, éspedig elsősorban a fúvóka alakjától és méretétől. A szórófejek vízszállí tási sajátságait legjob­ban a Q— H jelleggörbék­kel [5] jellemezhetjük, amelyek azonos fúvóka alkalmazása esetében megadják a vízszállítás változását a nyomás függ­vényében (8. ábra). A jelleggörbéknek azt a szakaszát (az ábrán vas­tagon kihúzott szakasz), amelyen belüli összetar­tozó Q és H értékek az adott fúvóka megfe­lelő üzemi alkalmazását jelentik, a jelleggörbe üzemi szakaszának nevez­zük. A szórófej különböző átmérőjű (d) fúvókáihoz tartozó jelleggörbék kö­zötti területet a szórófej Q — H jellegtartományá­nak (8. ábra ritkán vo­nalkázott része), az üze­mi szakaszok által meg­határozott területet a szó­, rófej Q—II üzemi tartomá­nyéinak [6 ] nevezzük (az áb­ra sűrűn vonalkázott része). Az üzemi tartomány elsősorban az egyes országok vagy szórófej-gyárak összes szórófejeinek nagyságrendi összehasonlítására, értékelésére használható. Megfelelő ábrázolási móddal, például szemilogaritmikus koordinátarendszerben való ábrá­zolással. igen szemléletes áttekintést adhatunk. Elengedhetetlen segédeszköze a szórófej-sorozat kialakításának is, mert az egyes szórófej-típusok tervezési alap­adatait ennek segítségével lehet csak kellőképpen megválasztani. 8. ábra. Q-H jelleggörbe Bild 8. Kennlinie Q-H (Q = Wasserlieferung des Regners, II = Druck bei der Düse, starke Linien = Betriebsstrecken der Kennlinien , lose straf fierte Fläche = Kenngebiet Q-H , dicht straf fieri Fläche = Betriebsgebiet Q-Il.)

Next

/
Thumbnails
Contents