Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - II. Lehmann Fritz: Az esőztetés jelenlegi állása és feladatai

206 Lehmann Fritz lékában értve), hogy az évi költségek - - üzemköltségek, kezelési költségek, tőkeköltségek stb. — fedezetet nyerjenek. A valóságos terméstöbbletek a Hannoveri Mezőgazdasági Kamara 50 üzemre kiterjedő vizsgálatai szerint 3 év átlagában burgonyánál 35%-ot, cukorrépánál 148%-ot, gabonánál azonban csak 15—17%-ot érnek el, amiből következik, hogy a gabona esőztetése Hannover környékén kétségtelenül nem gazdaságos. A főzeléktermesztés minden ágazatában a terméstöbbletek alapos vizsgálatok szerint 100% fölöttiek, kukoricánál és dohánynál elérik a 100%-ot, szőlőnél pedig a 40—60%-ot. Természetes, hogy az ilyen adatok csak durván tájékoztató értékek, a terméstöbblet nagymértékben ingadozik. Függ a talajtól, az éghajlattól, a tápanyagellátástól, a minőségtől és a pótolt csapadékmennyiségtől. A pótolt csapadékmennyiség azonban olyan tényező, amely az esőztető berendezés üzemköltségeit lényegesen befolyásolja. Meg kell tehát találni az üzemköltségek és a terméstöbbletek közti optimumot. Ez az optimum minden üzem számára más, minden üzemnél egyénileg kell megállapítani. Csak így lehet egy esőztető berendezés eredményességét garantálni. (!. Tervezési alapelvek Csak a helyes szervezés teszi az esőztető berendezést a mezőgazdaság ntpgazdaságilag jelentős tényezőjévé. A bevezetésben azt mondtam, hogy az esőztetés új műszaki tudományágazat. Az esőztető berendezések építésének tudományos tervezésére ezért technikai szakemberek, mérnökök és agronómusok hivatottak, mert csak ők rendelkeznek az ehhez szükséges képzettséggel. Esőztető berendezések tervezésének menete a következő: a gazdaságosság elméleti tanulmányozása után meg kell állapítani az évi csapadékhiányt és esetleg az esőztetéshez rendelkezésre álló vízmennyiséget. Fontos, hogy a vízforrás a legszárazabb nyári hónapokban is elegendő vizet adjon. A szivattyúaggregátumot ezután a szolgáltatandó vízmennyiséghez kell igazítani a víz elszivárgási sebesséf ének és a talaj vízkapacitásának figyelembevételével. A csövek méretezésénél a súrlódási veszteségeket, a nyomómagasságot és a szórófejnél szükséges üzemi nyomást kell figyelembe venni. A szórónyílás megválasztásánál az esőztetendő növényeket és a berendezés célját kell tekinteni. Az esőztető berendezés helyes alkalmazását ezenkívül a havonta lehetséges munkanapok száma, a napi munkaóraszám és a körforgási idő is befolyásolja. Az összes technikai, hidraulikai, mezőgazdasági és munkagazdasági tényezők befolyásolják az esőztető berendezés működését. I Ia az egyik vagy másik tényezőt nem vesszük figyelembe, az esőztetőberendezés könnyen gazdaságtalan eszközzé válhat. * * * Az esőztető berendezések bármely más mezőgazdasági üzemi berendezésnél alkalmasabbak arra. hogy a mezőgazdasági termelést azonnal, azaz egy tenyészidőn belül is növeljék. A tapasztalt mezőgazda vagy kertész kezében a termelés biztosításának pótolhatatlan eszközei. A szövetkezeti vagy más céltudalosan irányított mezőgazdasági szervezetben való alkalmazásra kiválóan alkalmasak. Az esőztető berendezések népgazdasági jelentőségűek, mert biztosan hozzájárulnak a nép élelmiszertermelésének azonnali növeléséhez.