Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

2. füzet - I. Ziegler Károly: Országos Vízgazdálkodási Tanácskozás 1960. március 10-én

Országos Vízgazdálkodási Tanácskozás 189 Dégen Imre országos vízügyi főigazgató—- Fehér Lajos előadásának megvi­tatása után — Л vízügyi szolgálat időszerű feladatai címen tartotta meg elő­adását, mely az alábbiakat tartalmazta: Az előadó rámutat arra, hogy a népgazdaság egészséges fejlődésével együtt fejlődött a vízgazdálkodás, és az építés ütemének fokozódásával növekedtek fel­adatai. Örömmel tapasztalható, hogy a vízgazdálkodás komplex szemlélete mind­jobban teret nyer, ez a szemlélet az, amely a vízgazdálkodást egyrészt a természeti feltételek, másrészt a társadalmi gazdasági viszonyok, harmadrészt a műszaki folyamatok összefüggéseiben vizsgálja. A vízgazdálkodás átfogóbb szemlélete hozta magával annak szükségességét, hogy a vízgazdálkodás céljaira fordított összegek ágazati megoszlását mélyebb vizs­gálatnak vessük alá. Megállapítható, hogy bár a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésével a mezőgazdasági jellegű ráfordítások számottevően emelkedtek — mégis az egyéb népgazdasági célú ipari, kommunális, közlekedési feladatokra népgazda­sági súlyuknak megfelelően nagyobb részesedés esik. Ezeket elemezve kitűnt, hogy a feladaLok összehangoltsága kívánni valót hagy maga után, néha szervezetlenséget mutat, és így kárt okoz. A Politikai Bizottság felismerve ennek a helyzetnek tarthatatlanságát, legutóbbi határozatában nemcsak azt mondta ki, hogy gondoskodni kell a vízgazdálkodásnak a népgazdaság fejlődése által megkövetelt gyorsabb ütemű fejlesztéséről, hanem azt is, hogy a vízgazdál­kodást érintő népgazdasági tervező munka területén gondoskodni kell a népgaz­daság ágazatainak összehangolásáról is. Ennek érdekében biztosítani kell az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordináló véleményező szerepét. Ugyanekkor fokozottabban kell kibontakozni a népgazdasági szinten irányító és szabályozó vízgazdálkodásnak. Összességükben vizsgálva a vízügyi munkákra felhasznált összegeket, az alábbi eredményre jutunk: Millió forint 1959 1960 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közvetlen munkái 1030 937 Tanácsi vonalon 390 500 Ipari tárcáknál 250 223 Mezőgazdaságban ' 4 307 382 Terven felüli erőforrások (társ. stb.) 146 200 Összesen: 2123 2242 A vízügyi szakágazatok fentosabb műszaki, gazdasági és szervezeti kérdései­nek vizsgálatai során a mezőgazdasági vízgazdálkodás elsődleges feladataként jelent­kezik a belvízrendezés. Az 1960-ik évvel befejeződik egy tervszerű fejlesztési periódus, melynek súlypontja a Körösök vidékén volt. A következő ötéves tervben a súlypont Szoiriok és tlajdá megyék öntözött területeire, a Duna - Tisza közére és a Hanságra helyeződik át. Ahhoz azonban, hogy a belvízrendezés a mezőgazdaság helyi igényei­hez legjobban alkalmazkodjék, szükséges, hogy a földművelésügyi szervek a mező­gazdasági termelés igényeit pontosan meghatározzák. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a belvízrendezés szervezeti átalakítását is szükségessé teszi. A helyi védekezés súlypontja a nagyüzemekre helyeződik. A vízügyi szervek feladata ugyan az alaplétesítmények fejlesztése és fenntartása, ez azonban nem mentesíti a vízügyi szerveket a helyi védekezés irányításának kötelezettsége alól. A mezőgazdasági vízhasznosítás fontos feladata az öntözés fejlesztése. Itt külö­nös fontosságot kell tulajdonítani a gazdaságosság helyes megítélésének. Mielőbb ki kell alakítani a különböző öntözési módok összehasonlító gazdaságossági számí­tását és ezt alkalmazni kell a telepkijelölések és az üzemgazdálkodási tervek készí­tésénél. Az öntözés közeli fejlesztését egyrészt a megtevő öntözőmüvek teljes kihasz­nálása felé, másrészt a helyi öntözési lehetőségek feltárására kell irányítani. Foly­tatni kell a csökutas öntözések lehetőségeinek feltárását. Az öntözőtelep építési és iizemi feladatai évről évre növekednek, 1960-ban 13 000 kat. hold új öntözőtelepet kell megépíteni, a második ötéves tervben pedig évente állag 22 000 kat. hold vár megépítésre, nem is számítva a helyi vizekre

Next

/
Thumbnails
Contents