Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai

A talaj kapillaritásának (mérnöki vonatkozásai 141 Az ismertetett módon számíthatjuk pl. azt a vízmennyiséget, mely az épületalakok alsó síkján, a talajvízszint különböző helyzetében rendelkezésre áll. Jól megbecsülhető az a vízmennyiség is. melyet a növények gyökerei adott mélységből folyamatosan el tudnak szívni (a Б-talaj pl. 50 cm-rel a víztükör felett, 2 m

3/nap-m

2 vizet képes szállítani). IIa ezt a mennyiséget összehasonlítjuk az adott terep növényzetének vízszükségletével — figyelembe véve a gyökérzet ehatolási mélységét —, arról is képet tudunk alkotni, hogy várható-e a tenyészidő alatt a talajvíz nívójának jelentős csökkenése (erdők!). A fagyveszélyesség egyik ismert, ón. freibergi kritériuma szerint a fagyemelkedés mértéke arányos a kapillárisán szállított vízmennyiséggel: 'I = * " У

1 ' (29) ahol l a jéglencsék alsó síkja és a víztükör közötti távolság. Anélkül hogy a kérdéssel itt részletesen kívánnánk foglalkozni, megjegyezzük, hogy kísérleteink szerint a képlet csak az egyenletes telítettségű tartományban érvényes, к helyett, adott esetben, a részleges áteresztőképességi együtthatóval (k

r) kell számolni, és azt is figyelembe kell venni, hogy a pórusoknak csak egy része szállít vizet <r

e ф 1). c) Kapilláris vízkapacitás A kísérletek szerint adott talaj víztartalma az egyenletes telítettségű zónában a tömörségnek (hézagtényezőnek) is függvénye, a relatív nedvesség (r

e) viszont nem. Ennek a törvényszerűségnek a felismerése lehetővé teszi azt, hogy a talaj tetszőleges hézagtényezője (ej) mellett meghatározott „kapilláris vízkapacitást" (Í»j) átszámítsuk valamely más (e

2) hézagtényezőre: = (30) ei A képlet abból az ismert összefüggésből vezethető le, mely szerint r = w • s/e. d) A talaj vízlároló képessége A talajvízszint felett elhelyezkedő két kapilláris tartomány vízkészletének alsó határa a nedvességeloszlási görbéből számítható: z — h

c V = n • r

e • h

c + n I r(z)dz, (31) hc ahol az első tag az alsó, a második a felső zóna vízkészlete (z a vizsgált sík magassága a víztükör felett). Ez, a talajvízkészlettel közvetlen, aktív összeköttetésben levő kapilláris víztömeg annál nagyobb, minél finomabb szemcséjű a talaj. A két kapilláris tartomány kiterjedésének és a relatív nedvesség (víztartalom) eloszlásának jelentős szerepe van a mezőgazdaságban: ezektől a tényezőktől függ a talaj levegőzöttsége, a rendelkezésre álló — vagy hosszabb-rövidebb idő alatt után-