Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai

132 Rétháti László 2. a hidraulikus gradiens kifejezésében szereplő h

c-erő (magasság) itt állandó, 3. az áteresztőképességi együttható, így szükségszerűen 4. a relatív nedvesség is állandó. 15. ábra. Az Aa-talaj elméleti és kísérleti emelkedési diagrammja, valamint vízfelszívási grafikonja liilil 15. Theoretisches und versuchsmässiges Steigerungsdiagramm, sowie Wasseraufsaugungsgrafikon des Iloitens Aa (\'crtikate Achse im Bild a und b — Steigungshöhe (z), horizontale Achse im Bihl a = die seit Beginn des Versuchs verflossene Zeit (tJ, im Bild 1) - aufgesaugtes Wasser

) Kísérleteink (4. fejezet) valóban azt bizonyították, hogy közvetlenül a víztükör felett mindig kialakul egy állandó víztartalmú tartomány. A 15. ábrán az Aa-talaj felszívási görbéjét is ábrázoltuk: a számításból kiadódó h

c = 11,9 cm-es érték jól egyezik az r

e = Const szakasz magasságával. A (13) egyenlet érvényességének szükségszerűen meg kell szűnnie abban a tartományban, ahol a relatív nedvesség, tehát a súrlódási ellenállás nem állandó. I Ia az erőjátékot továbbra is a Darcf/-törvénnyel kívánjuk leírni, fel kell tételeznünk, hogy a nedvesítési kontúr meniszkuszainak „emelőereje" mindig nagyobb valamivel, mint geometriai magasságuk, különben nem lehetne a hidraulikus gradiens pozitív. Ez azt jelenti, hogy mindig csak azokban a pórusokban van vízszállítás, melyeknek keresztmetszeti mérete lehetővé teszi olyan meniszkuszgörbület kialakulását, hogy ennek felületi nyomása még éppen egyensúlyt tudjon tartani a sík vízfilmmel összeköttetésben levő vízoszloppal. Természetes, hogy a víztükörtől távolodva egyre kevesebb járat tud ennek a feltételnek eleget tenni, egyi'e több pórus esik ki, a relatív nedvesség csökken. A „nyílt" zónában tehát az jellemzi az erőjátékot, hogy a magassággal nőnek a passzív erők (önsúly és súrlódási ellenállás), de -— velük párhuzamosan és szoros összefüggésben — nő az aktív erő (csökken a felületi meniszkuszok felületi nyomása). A függőleges kapilláris áramlás során működő erők különös kombinációja eredményezi azt, hogy az emelkedés második szakasza a Jáky-parabolával írható le.