Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - VI. Rétháti László: A talaj kapillaritásának mérnöki vonatkozásai

122 Rétháti László ezenkívül —• 0,5 mm-nél durvább szemcséit kiszitálva — a következő két származéktalajt állítottuk elő: Afc-talaj : D = 0,08 — 0,50 mm, Aa-talaj: ű = 0 —0,50 mm. A szemeloszlási görbéket a 9. ábra, a talajok oxid-analízissel meghatározott kémiai összetételét az I. táblázat tünteti fel. A felhasznált víz budapesti vízvezetéki víz volt. A víz és a talaj (laboratórium) átlagos hőfoka 22,2 C°, az ettől való maximális «Itérés + 2,1 C° volt. I. táblázat — Tabelle I. Л kísérletekhez felhasznált talajok kémiai összetétele Chemische Zusammensetzung der bei den Versuchen benützten Bodenarten Talaj jele kémiai alkotók %-os megoszlása: Talaj jele izzítás SiO

s R,0„ СаО MgO (CaC0

3) 1 2 3 4 5 6 1 7 Ak 4,91 87,24 2,68 3,42 I 0,98 4,32 В 17,79 58,89 6,67 9,19 3,37 11,79 Spalten : 1 — Bezeichnung des Bodens; 2 — 7 = %-mässige Verteilung der chemischen Bestandteile. Ad AQ Af Talaj и ^^ с 90 » Ad 1,27 80 Ae 1,13 -7П ^ Af 1,22 \ \\ EO \\\ A9 l,U2 SO \p\ Ak 1,62 -40 —

А f-Aa-tt ilaj Ao 2,11 30 Л\ 1 \\ lo Л\ B-talaj^\ В 2,3k 20 VV C Э ce с Ak-falaj Ю с 5 sosej i15 0,2 CW 0.05 0,0? 0,0t Siemcseátmero, D, mm 9. ábra. A kísérleti talajok szemeloszlási görbéje és egyenletességi együtthatója Bild 9. Mischungslinie und Gleichmässigkeit der Versuchsbodenarten