Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése

108 Puskás T.—Szesztay К.—

Zsuffa I. a szükséges tározótérfogat még nem töltődött fel. Az első időszak végén, tehát a váci szelvényben valóban az eredeti 800 m

3/s vízhozam lép ki és a tározódott készlet 27 millió m

3 (2. sor 5. rovat). Ha a At időegységet az átlagos levonulási időnél megfelelően rövidebbre választjuk, ez a közelítő pontosságú közvetlen megoldás mindig alkalmazható. Ellenkező esetben a A S készletváltozásokat a leolvasások megismétlésével, fokozatos közelítésből kapjuk. A kilépő váci vízhozam mindaddig 800 m

3/s marad, amíg a szakaszon tározódott víztömeg meg nem haladja a P

2 pontnak megfelelő 35 millió m

3-t. Ettől az időponttól (21 órától) kezdődően, a kilépő vízhozamokat a 290 cm nagymarosi vízállás és a megfelelő S érték függvényében a 13a ábra szerinti segédletről olvashatjuk le. A csúcsidőszak végén, 23 órakor, például a 3000 m

3/s nagymarosi vízhozamnak, ill. 290 cm vízállásnak és a 41,1 millió m

3 tározódásnak megfelelően, a kilépő váci vízhozam a 280 cm váci vízálláshoz (13a ábra Р

л pont) tartozó 2900 m

3/s. Hasonló módon történt a föntebb levezetett váci adatok és a Vác—Szentendre szakasz tározódási görbéje ( 13b ábra) alapján a szentendrei vízállásgörbe, ill. fokozatosan továbbhaladva a, többi alsóbb szelvény adatainak a számítása is. A fentebbi számítások végeredményeit a 12. és 14a ábra foglalja össze. A 14b ábrán feltüntetett áramlási középsebességeket a permanens állapothoz tartozó értékekből a megfelelő vízszínesések négyzetgyökének aránya szerint számítottuk. Az így kapott adatok a helyi vízszínesések szeszélyes ingadozása miatt hosszabb szakaszok közelítő átlagértékeinek tekinthetők. A megvizsgált esetben a csúcsenergia-termeléssel kapcsolatos mesterséges ái-hullámot az V. táblázatban összefoglalt főbb hidraulikai adatok jellemzik. Az adatok a megjelölt vízmércék tágabb környezetére vonatkozó átlagértékek. Ha az időegységenkénti vízhozamnövekedésre és az áramlási sebességre vonatkozó adatokat a természetes állapotr a jellemző 125 m

3/s : 30 perc legnagyobb vízhozamnövekedéssel, ill. a 10. rovatban megadott sebességekkel egybevetjük. V. táblázat - Tabelle V Példa a lábiák yyors mozdulásából származó árhullám tííbh hidraulikai allatainak alakulására a Xaijyninros és Mohács közötti szakaszon Beispiel der Gestaltung der wesentlicheren hydraulischen Angaben jener Flutwellen, welche als Folge rascher Schützenbewegung auf der Strecke Nagymaros —Álohács entstehen können iMederszakasz (vízmérce) Az árhullám viszonylagos magassága Az időegységenként! legnagyobb Aleg- |ÍS nagyobbj <~ A Nagymarostól számított levonulási idők iMederszakasz (vízmérce) vízhozam ban vízállásban vízhozamnövekedés vízállás emelkedés vízhozamcsökkenés vízállássüllysdés áramlási sebesség front tetőzés iMederszakasz (vízmérce) m'/s cm m

5/s:30 perc cm:30 perc m

3/s:30 perc cm:30 perc m/s óra 1 2 3 4 5 6 7 8 1 9 1 10 11 1 12 Nagymaros 2200 225 2200 225 2200 225 ) > 1,10 0,3 0,90 — — Szentendre 2000 230 1500 140 900 130 í 3,5 4 Budapest 1820 280 1100 120 500 60 1 5 5,5 Г 0,5 0,80 Dunaföldvár 1340 190 600 70 300 40 Г 0,5 0,80 12 13 0,5 0,70 Dombori 600 130 2.50 30 70 20 } 0,95 0,5 0,70 18 20 Spalten: 1 = Flusstrecke (Pegel), 2 — 3 = Relative llöhc der Flutwelle in Durchfluss und Pegelsland, 4—7 — Zeiteinheitlich höchste Durchfluss- und Pegelstandanwüchse, Durchflus- und Pegelstandabnahmen. 8—10 = Höchste, geringste und natürliche Strömungsgeschwindigkeit, 11 — 12 = Abflusszeit der Front und des Scheitels der Flutwelle, von Nagymaros an gerechnet