Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)
1. füzet - V. Puskás Tamás-Szesztay Károly-Zsuffa István: A Duna-csatornázás néhány hidrológiai kérdése
A Duna-csatornázás 99 ) Ezek a tájékoztató adatok jellemzik a duzzasztómű vízátbocsátó képességét üzemzavar nélküli működés esetében. A mű méretezésének egyik alapfeltétele, liogy az átlag 1000 évenként, ill. 10 000 évenként egyszer elért árvízi hozamokat üzemzavar esetében (ha valamely oknál fogva a nyílások 20%-át nem lehet szabaddá tenni) is megengedhető, ill. kivédhető túlduzzasztással (30, ill. 60 cm-rel) vezesse le. A nagymarosi duzzasztómű esetében tehát a műtárgyak vízátbocsátó képessége szempontjából a duzzasztás megszüntetésére gyakorlatilag sohasem kerülne sor, hiszen a 11—12 ezer m 3/s feletti vízhozamok a szekulárisan is ritka vízhozamok tartományába tartoznak. b) A duzzasztás megszüntetését szükségessé tevő egyéb körülmények a) A 9a ábrán megadtuk, hogy 108,00 m. A. f. duzzasztási szint állandó tartása esetén a különböző átbocsátott vízhozamok esetében milyen hosszú szakaszon alakul ki az eddigi legmagasabb vízállást megközelítő, ill. meghaladó vízfelszín. A duzzasztás okozta vízszínemelkedéseknek a természetes állapothoz viszonyított alakulásáról a 9b ábrán feltüntetett adatok tájékoztatnak. A duzzasztás okozta hatások részletes mér legelése, az esetleges károsodások, ill. az elhárításukat célzó védekezések költsége dönti el, hegy milyen vízhozamnál kell a duzzasztást ebből a szempontból megszüntetni. Szembetűnő, hogy 6000— 6500 m 3/s feletti vízhozamoknál a természetes vízállástartomány felső határát túllépő, ill. megközelítő vízfelszínű szakasz hossza rohamosan növekszik. ß) Az átbocsátott vízhozam növekedésével — a 9c ábra szerint — fokozatosan csökken a vízlépcső magassága, vagyis — minthogy a kiépítés mértékénél nagyobb vízhozamokról van szó — a termelhető energia. A duzzasztás fenntartása csak addig gazdaságos, amíg a termelt energia értéke összhangban van a duzzasztás okozta károk elhárításához szükséges beruházások amortizációjával és az esetleges védekezési költségekkel. -y) A duzzasztás megszüntetését kívánhatják műtárgy-szerkezeti szempontok is. A táblák és mozgatószerkezetük, a hajózsilipek, vagy a vízlépcső más műtárgyainak üzemközbeni karbantartása és javítása is megkívánhatja, hogy a duzzasztás időnként szüneteljen. 2. Yízjárási adatok a lábiák nyitási sebességének megállapításához A duzzasztóműnek kétféle értelemben kell összhangban lennie a folyamszakasz vízjárási viszonyaival: 1) Az elzárószerkezetek mozgatási sebességének el kell érnie az előfordulható leghevesebb áradás és apadás időszakára megállapítható alsó halárértékeket, és 2) az alkalmazott mozgatási sebességeknek nem szabad túlhaladniuk a mederállékonyság szempontjából megengedhető felső határéi lékeket. Az előbbi tervezési adat, az utóbbira az üzemi előírásoknál van szükség. A vízjárás kívánta alsó halárértékek megállapításához a 111. táblázatban és a 10. ábrán Nagymaros szelvényére vonatkozó adatokat állítottuk össze. A táblázatban az utolsó 25 év néhány, tárgyunk szempontjából jellemző, vízjárási adatát találjuk. A táblázat első része a jég nélküli, a második a jeges időszak folyamán előfordult évi leghevesebb áradások (/1(> nia x a 24 óra alatt előfordult legnagyobb vízhozamnövekedés) kikeresésével készült. Az utóbbiakat 7*
