Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén

7(5 Szitkey László Közműves jelle(|íí vízellátó berendezések jellemző adatai Keimzahlen der öffentlichen Wasserversorgungseinrichtungen Település megnevezése Közműves jellegű víz­ellátó művek száma db Közműves jel legű víz­ellátásban részesülő lakosság Mértékadó napi víz­termelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócső­hálózat hossza km Magaslati Település megnevezése Közműves jellegű víz­ellátó művek száma db Közműves jel legű víz­ellátásban részesülő lakosság Mértékadó napi víz­termelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócső­hálózat hossza km víztorony Település megnevezése Közműves jellegű víz­ellátó művek száma db száma fő aránya az össz­népes­séghez % Mértékadó napi víz­termelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócső­hálózat hossza km víztorony Település megnevezése Közműves jellegű víz­ellátó művek száma db száma fő aránya az össz­népes­séghez % Mértékadó napi víz­termelési kapacitás m 8/nap Vízvezetéki nyomócső­hálózat hossza km db m 1 * 3. 4. 5. 6. 7. 8. Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Törpevízművek és vízelve­zetések összesen — Zu­sammen 154 48 5 32 12 90 900 30 770 3 470 24 350 4 720 5 830 2 534 272 3 330 496 167,8 50,9 8,8 83,5 19,5 3 2 3 121 72 77 Szolnok megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Törpevízművek és vízelve­zetések összesen — Zu­sammen 888 544 210 54 780 1118,2 32 1661 Közüzemi jellegű vízellátó művek összesen — Insge­samt 974 3 151 310 32 996 579 6006,5 69 16 976 Bemerkungen : Die Bedeutungen der Kolonnen: 1. Benennung der Siedlung. 2. Anzahl der Wasserversorgungsiverke 5. Massgebendes tägliches Wassergewinnungsvermögen. 6. Länge des Druckleitungsnetzes km. 7—13. Hoch­11. Behälter, Stück. 12. Behälter, m'. 13. Hochbehälterräume insgesamt. Ii. Anzahl der Wasserleitungsan­ration. 17. Verhältnis des Hochbehälterfassungsraum zur Tageswassergewinnungskapazität %. IS. Auf ában — nincs közműves jellegű ivóvízellátás. A közművel rendelkező nagyköz­ségek túlnyomó részében az ellátás foka igen alacsony, általában 10% alatt van. Egyedül a körzeti vízellátások (vízelvezetések) létesítésére kedvező alföldi terü­leteken fekvő községek ellátása kielégítő. A közműves jellegű vízellátás fokának területi megoszlását, a jelenlegi helyzet kialakulását, a közművesítés irányában ható gazdaságföldrajzi, részben hidro­geológiai adottságok elemzésével lehet magyarázni. A települések fejlődése során közműves jellegű ivóvízellátás kiépítése akkor szükséges, amikor a beépítés — legalább a városközpont kiterjedtebb területén —, zárt sorú, emeletes lesz. A városiasodás ösztönző tényezői : döntő mértékben a gyáripar települése, a közlekedési és közigazgatási centrális jelleg kialakulása. Kisebb mértékben szerepet játszik ebben a folyamatban a történelmi fejlődés. Az iparosodás hatása a közműves jellegű vízellátás fejlődésére a 1. ábrán látható. Az iparilag erősen fejlett megyékben — így Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Komárom, Győr—Sopron megyékben —, a közművesítés foka az országos átlag felett van, e területek városainak, illetőleg ipari jellegű településeinek az országos átlaghoz képest lényegesen kedvezőbb helyzetét a 2. ábra szemlélteti. Ugyancsak itt látható, hogy egyes kisebb — a megyének csak kis területére kiterjedő ipari centrumok településeinek —, ellátottsága is sokkal jobb, mint az országos átlag, de ez az egész megyére vetítve, a megyei átlagnál már nem tudja hatását kellően éreztetni. Ez a helyzet pl. a Salgótarján—Nagybátony-i szénmedence településeinél

Next

/
Thumbnails
Contents