Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - V. Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén

Közműves vízellátásunk 59 II. A lakosság közműves jellegű ivó vízellátottsága Az I. láblázat összesítése szerint 1957. év végén az ország kereken 9,8 millió lakosságából 3,15 millió fő, az össznépesség 32,1%-a részesült közműves jellegű ivóvízellátásban. Az ellátottság foka távolról sem elégíti ki az életszínvonal emelkedése következtében megnövekedett fogyasztási igényéket, területi eloszlása aránytalan és országos átlagban mind településenként és mind az európai államok ellátottsági színvonalától messze elmarad. A városok lakosságából városi vízművekkel kereken 2,47 millió fő (63%) törpe vízművekkel (Baján, Hajdúnánáson, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Mohácson és Zalaegerszegen) és körzeti vízellátással vagy vízelvezetéssel (Békéscsabán, Csongrádon, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kisújszálláson, Makón, Mezőtúron és Szentesen) kereken 134 000 lakos (3,4%), közművel tehát összesen 2,6 millió fő (városi lakosság 66,4%-a) van ellátva. Ez az országos átlag azonban szélsőséges értékeket takar. A főváros átlagosnál számottevően jobb — 82%-os — ellátása mellett a kisebb, járási jogú városok lakosságának fele sincs közművel ellátva (ellátottság : 48,2%), megyei jogú városaink ellátottsága az országos átlagnak felel meg (67%). Budapesttel együtt hazánk ez idő szerint 62 városából városi vízmüvei 40, törpe vízművel és körzeti vízellátással (vízelvezetéssel) 14 város rendelkezik. Nyolc városban egyáltalán nincs közműves jellegű vízellátás, ezek : Balassagyarmat, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló. Hatvan, Kalocsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza. E városokban — különösen a központi épülettömbökben — több házi vízellátó berendezés működik. A vízművel, illetőleg törpe vízművel és vízelvezetéssel rendelkező városok közül is sokban a közművesítés foka rendkívül alacsony. Nyolc városban 10%-nál alacsonyabb az ellátottság, így Mosonmagyaróvárott, Túrkevén, Baján (1%), Békéscsabán (6%), Gyulán (4%), Hajdúnánáson (4%), Mohácson (5%) és Zalaegerszegen (7%). Az összlakosság 10—20%-a részesül közműves jellegű vízellátásban, további három városban : Jászberényben, Tatán, és Kiskunhalason (14%). Az ellátatlan, illetve rosszul ellátott városok zöme a vízelvezetések létesítésére alkalmatlan, illetve kevéssé kedvező alföldi területeken fekszik, nagyobbrészt falusias jellegű beépítéssel. Közülük három megyeszékhely: Békéscsaba (50 000 lakos), Nyíregyháza (55 000 lakos) és Zalaegerszeg (20 000 lakos). Ezekben a városokban a közigazgatási központ-jelleg következtében a lakosság magas igényei különösen sürgetik a közművesítést. 30 000 fős ellátatlan, illetve rosszul ellátott város még Baja. Hajdúböszörmény, Jászberény, Nagykőrös, és Orosháza. A városias jellegű beépítés miatt indokolt a sürgős közművesítés, ill. annak fejlesztése néhány kisebb városban is, így elsősorban Balassagyarmaton, Kalocsán, Mosonmagyaróvárott és Tatán. Közműves jellegű vízellátás távlati biztosítása kívánatos még a 10 000 főnél több lakosú községekben is. Hazánk 53 ilyen községből négy község (Ajka. Dunakeszi-Alag, Gödöllő. Szigetszentmiklós) rendelkezik községi (lakótelepi) vízművél, 14 község (Dombóvár, Érd, Heves, Jánoshalma, Jászapáti. Jászárokszállás, Mezőberény, Paks, Sarkad, Sárospatak, Sárvár, Tolna, Yecsésés Vésztő) törpe vízművel, 11 község (Abonv, Békés, Berettyóújfalu, Kapuvár, Kecel, Kunszentmárton, Mindszent, Szarvas, Szeghalom, Tiszaföldvár, Tiszakécske) körzeti vízellátással (vízelvezetéssel). 24 nagyközségünkben — a 10 000 főnél nagyobb községek 45%-