Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - IV. Bélteky Lajos: A törpe vízmű és egyéb vízszolgáltató művek fogalmi meghatározása

A törpe vízmű 51 Hazánk lakosságának legnagyobb része ásott, vagy mélyfúrású közkutakból fedezi háztartási-, és ivóvízszükségletét. 1. A közkutas vízellátás a település különböző alkalmas pontján, közterületen létesített fúrt vagy ásott kutak rendszere, amelynél a vízvétel kútrajárással történik. A közkutak utcákon, tereken vannak, ahonnan edényekben, kannákban hordják a vizet a házakba, udvarokba. A közkutakkal való vízellátás annál jobbnak mondható, minél kevesebb fogyasztóra jut egy-egy kút és minél közelebb van a kút a fogyasztóhoz. Ebből következik, hogy a közkutas vízellátást a közkúthálózat kiterjesztésével és a kutak sűrítésével, tehát újabb és újabb kutak létesítésével lehet javítani. Ez a célkitűzés vezette az Országos Közegészségügyi Intézetet is, amelynek felügyelete és irányítása alá tartozott a falusi ivóvízellátás az 1932—1949. években. A közkutak számának növelése azonban nem tudott minden esetben lépést tartani a lakosság részéről támasztott mennyiségi, minőségi és kényelmi igények növekedésével. Számos községben a helyi, kedvezőtlen földtani adottság akadályozta a közkút hálózat fejlesztését, de a legfőbb akadály az volt, hogy a szükséges anyagi fedezetet sem az állam, sem a községek nem tudták biztosítani. Azokban a községekben, ahol a pozitív artézi kutak a térszín felett kifolyó, nagyobb mennyiségű vizet szolgáltattak, a lakosság úgy igyekezett javítani a vízellátás helyzetén, hogy a kút környékén lakók kúttársaságba tömörültek és vízelosztóhálózatot építettek. A hálózat segítségével elsősorban a kúttársasági tagok udvarába vezették be a vizet, de közkifolyókat is szereltek fel a csővezeték mentén. A kúttársaságok által létesített vízelosztási módszert a hazai szakirodalom körzeti vízvezetéknek nevezte el. 2. A körzeti vízellátás (vízvezeték) olyan vízszolgáltató mü, amely a pozitív fúrt kutakból, azok természetes nyomásával csőhálózaton (csővezetéken) keresztül juttatja el a vizel a fogyasztókhoz. A körzeti vízvezeték nagy haladást jelentett a községek közkutas vízellátásához képest, bár az igényeket csak részben tudta kielégíteni. Nagy hátránya a körzeti vízvezetéknek, hogy a hálózat kiterjesztése csak korlátozott lehet és csúcsteljesítménye sem haladhatja meg a kút állandó vízhozamát. Ezenkívül ez a mód a falusi vízellátás általános megoldására nem alkalmas, mivel az ország területének csak kisebb részén, aránylag kevés számú községben lehet olyan nagyvízhozamú — a térszín fölé legalább 5—6 m-re felemelkedő vizű — artézi kutat létesíteni, amelyre a körzeti vízvezetéket építeni lehetne. A körzeti vízellátás tulajdonképpen nem is vízvezeték, hanem egy olyan kút, amelynek vizét csővezetékkel közelebb vitték a fogyasztókhoz, illetve amelynek ellátási körzetét kibővítették. Ennek lehetőségét a kút nyugalmi vízszíne erősen korlátozza, mert a csősúrlódás már rövid távolság mellett is felemészti. 3. A városi, községi lakótelepi vízmű város, község, vagy lakótelep egészére kiterjedő, vagy kiterjeszthető olyan vízellátási rendszer, amely a csőhálózathoz lakások kapcsolását teszi lehetővé és a tűzoltáshoz megkívánt nyomást, valamint a víz tárolását biztosítja. E vízművek vízvételi helyei túlnyomóan a lakóházak belsejében vannak és a lakások egészségügyi berendezésének vízellátását is szolgálják. Éppen ezért a városi ví-Tniü ma i/.ír alig képzelhető el a szennyvizeket is elvezető közcsatornahálózat nélkül. -1*