Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés

42 hampl Hugó 10. ábra. A kísérleti szürőkutak szerkezeli rajza Fig. 16. Expérimental filter well Az ezirányú kísérleteket azonban a fenti határértékek pontosabb meghatározása, illetve buzgárképződés szempontjából veszélyes talajok szemösszetételi tartományának közelebbi meghatározása érdekében. szélesebb alapokon szükségesnek tartjuk. b) Szűrőkutakkal való tehermentesítés, illetve nyomáscsökkentés kérdésének tanulmányozása Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben lehet a szürőkutak beépítésével megcsapolt talajvíz nyomását csökkenteni, két esetet vizsgáltunk részletesebben, éspedig a fedőréteg nélküli közepesen áteresztő homoktalaj és a kötöttebb anyagú fedőréteggel borított ugyanazon talaj esetét. A vizsgálatokat 3x10 = 30 cm vastag d jelű mosott homokkal végeztük. A 15 jelű kísérletet a fedőréteg nélküli esetre a következőképpen vezettük le. a buzgárképződés szemösszetételi szempontból gyakorlatilag fontos alsó határértékét. A durvább szemcsék felé eső felső határ a mindenkor érvényesülő víznyomás nagyságától függ. Hazai árvédelmi gyakorlati szempontból 10 m körüli max. nyomást feltételezve, a talajtörés határa a 20—30 mm-es szemcseméretet is elérheti. Ilyenkor azonban a talajtörés már kimondott buzgár előzetes meg jelenése nélkül, de igen erős vízfakadás közben hirtelenül következik be. így történt ez a Vízművek káposztásmegyeri, Duna alatti alagút lejáró aknájának szivattyúzás mellett történt kútszerű lesüllyesztésénél, amikor a talajtörés az elég durva dunai homokos kavicsban — 10 m körüli víznyomásnál — nagy robajjal következett be.