Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés
Buzgárképződés 39 végig futott. Ezt a réteg felpúposodása szélén a víz feltört és az üreg mentén pillanatokig tartó jelenséget sikerült a 12b és 12c ábrán rögzíteni. A 12. ábra a leírt kísérlet megismétlése alkalmával lejátszódott jelenségek jellemző pillanatait mutatja be. A kísérlet megismétlésekor pontosan ugyanazon a helyen és hasonló módon játszódott le a talajtörés, csakhogy elsőízben a felső réteg felemelkedésekor valamivel magasabb barlangszerü üreg képződött. Az üreg boltozatának vonalát a kísérleti készülék üvegfalára berajzoltuk. Látható, hogy elsőízben magasabb üreg képződött. Ezek a felpúposodások kétségen kívül az alsó rétegben bekövetkező és döntő jelentőségű jelenségeknek következményei, a kérdést azonban részletesebben kell még tanulmányozni. lí. Különleges kísérletek Alábbiakban azokról a kísérletekről számolunk be, amelyeket néhány különleges kérdés tisztázása céljából végeztünk. a) Az iszaptartalom hatásának vizsgálala Az ún. alapkísérleteket, mint már említettük, mosott, tehát iszapmentes homokkal végeztük. A következőkben azokról a kísérletekről számolunk be, amelyeket annak megállapítása céljából végeztünk, hogy a 0,01 és 0,1 mm közötti szemnagyságú talajfrakció (iszap, ill. vályog) különböző %-ban kifejezett mennyiségben való jelenléte miképpen befolyásolja a talajok buzgárképződésre való hajlamosságot, illetve azt, hogy hány százaléknyi iszaptartalom mellett nem képződik már buzgár, amit gyakorlati szempontból igen fontos tudni. 13. ábra. Az iszaptartalom hatásának vizsgálatára végzell kísérletek anyagainak szemösszetételi görbéi, az e jelű anyag a K jelű iszapból származó 5, 7,5 és 10% iszaptartalommal F ig. 13. Gradation curves of materials used for investigating the effect of the silt content. Material e with 5, 7,5 and 10% content of silt „K "
