Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

Borzáné: Előregyártott vasbeton 439 Iák, hogy ezek a repedések meglehetősen veszélyesek és ezért tanácsos ellenük minden eszközzel védekezni. Kidolgoztak olyan sejtfalas szerkezetet is, amely két vagy három üregű tömbük­ből áll és ezeket összekötő gerendák kapcsolják össze. Az összekötő gerendákat a tömbök közötti hornyokba állítják, bebetonozzák, s így a szerkezet merevvé és szilárddá válik. A gátszerkezet formája a 2. ábrán feltüntetett gátszerkezethez hasonló. A vasbeton tömbökből álló sejtfalas gátszerkezetnél a vasbeton tömbök fenék nélküli vagy kereszt alakú szekrények. Mind az alsó, mind a felső végükön kiálló vaskampókkal kapcsolódnak a szomszédos tömbökhöz. Az összekötő elemeknek köszönhető, hogy a szerkezet elég szilárd. A fent említetteken kívül még vasbeton szekrényszerkezetű gátat is terveznek. Az előregyártott elemek optimális méreteit és súlyát úgy kaphatjuk meg, hogy a súly függvényében az egységárak szerint összeállítjuk a készítés és beépítés költségét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a könnyebb (0,5—10 t-nál kisebb súlyú), és a nehezebb (9—10 t-nál nagyobb súlyú) elemek elkészítése a legdrágább. A beépítés költsége egy bizonyos súly eléréséig a méret növekedésével csökken. A nehezebben szerelhető elemeknél ez a súly 8—9 t; a könnyebb elemeknél pedig 3—4 t. Éppen ezért az előregyártott elemek súlya a 10 t-t csak abban az esetben közelítse meg, hogyha a műtárgy statikai okból megkívánja. Figyelembe kell venni, hogy a jelen­legi darufelszereléssel sem lehet 10 t-nál súlyosabb elemeket emelgetni. A javasolt gátszerkezettípusok viszonylagos gazdaságosságát az 1. táblázatból láthatjuk, amelyet a 10 m vízszintkülönbséget tartó duzzasztók összehasonlítására állítottak össze. A felsorolt költségmutatók az előregyártott elemek gazdaságossá­gának a megítélésében segítenek. Leggazdaságosabb változat a sejt falas gátszerkezet. A beépítési költség itt viszony­lag nem nagy, az előregyártási fok 20—30%. Valamivel drágább a szekrényszerű tömbökből álló szerkezet. Szerelési munka itt is kevés, az előregyártás foka nagy. A vasbeton lapokból és vasbeton rácsos tartókból álló szerkezet beépítési költsége a legnagyobb, az előregyártás foka pedig a legkisebb. A két-vagy többüregű tömbökből álló szerkezet elofegyártási foka nagy, szere­lési költsége kicsi, csak maga a szerkezet drágább, mint a többi. A vasbeton szekrényszerkezetű duzzasztómű beépítési költsége kicsi, előre­gyártási 1'oka nagy. Ezek a szerkezetek a többinél azonban bizonytalanabbak, mivel súlyuk elég csekély és összeillesztésük sem tökéletes. 4. ábra. a) A szerkezet egységköltségének változása a vasalás mennyiségének függvényében állandó teherbírásnál. 1 = monolit szerkezet, 2 = előregyártó ti-monolit szerkezet, 3 — második csoportba tartozó előregyártott elemek, 4 — harmadik csoportba tartozó előregyártott elemek, b) A beépítési munkák költségének válto­zása 1 m a betonra eső vasmennyiség függvényében. 1 — monolit szerkezetek, 2 = előregyártott-monolit szerkezetek, 3 --- második csoportba tartozó, előregyártott szerkezetek, 4 = harmadik csoportba tartozó előregyártott szerkezetek, cj Az előregyártási fok mutatójának változása lm 3 betonra eső vasmennyiség függvényében. 1 = előregyártott-monolit szerkezet, 2 = az a) csoportba tartozó előregyártott szerkeze­tek, 3 = a b( csoportba tartozó előregyártóit szerkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents