Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

436 Kisebb Közlemények A szivárgási helyek felderítése szempontjából tehát mindkét mérési módszer egyaránt alkalmazhatónak bizonyul. A kis átmérőjű, nem mélyen fektetett csővezetéknél egyszerűbb a szondázás, a nagy és mélyen fektetett csővezetéknél előnyösebb a számlálónak a cső belsejében való mozgatása. 3. A valóságban végzett kutatások közül példakén L a következő mérési munka említhető meg: A lengyelországi Lenin Kohászati Művek kokszolóüzemének területén 300 mm átmérőjű és 1 m hosszú darabokból összeállított 283,5 m hosszúságú szennyvízcsatornát ellenőriztek. A csatornavezeték teljes hosszúságában 50 menként 80 cm átmérőjű ellenőrző aknák találhatók. A kijelölt csőszakaszok végeit fadugókkal zárták le és J—131 jódizotópoldattal töltötték fel olymódon, hogy abban 0,18 atm. víznyomás álljon elő. 15 perc múlva a fadugók eltávolítása után a csővezetéket átöblítették. A tulajdonképpeni méréshez a Geiger—

Müller számlálókészüléknek a csatornavezetékben való mozgatásos módszerét alkalmazták, minthogy a csatorna 4 — 5 m-es mélysége miatt a szondázás gazdaságtalan lett volna. Az egyes jellemző csatornaszakaszokban az 1 m-es távközökkel végzett sugárzásintenzitás mérési eredményeket 3a, b, ábra mutatja. Az ábrák alapján az egyes csatornaszakaszok állapotára nézve az alábbi következtetések vonhatók le: 3a ábra: Az aknától kb. 13 m távolságra 175 impulzus/perc sugárzási intenzitás lépett fel. Ez szivárgás előfordulási lehetőségére utalhat. Figyelembe véve azonban azt, hogy a növekedés csupán 2,5-szörös értékkel haladja meg a cső alapsugárzását, előfordulhat esetleg az, hogy ezen a helyen rádióaktív oldattal átitatott szennyeződés található. A csőszakasz másutt gyakorlatilag kifogástalannak mondható. 3b ábra: Ez a csatornaszakasz már kevésbé hézagmentes. Az ábra a 0—17 m közötti szakaszon jelentős szivárgásokra utal, minthogy a sugárzási intenzitás már 3—6-szorosa a cső átlagos alapsugárzási intenzitásának. A bemutatott példák azt mutatták, hogy a rádióaktív izotópokkal valóban meghatározhatók a szivárgások helyei. A szivárgás mértékét azonban az eddigi módszerek alapján határozott módon természetesen még nem lehet megítélni. 3. ábra. A helyszíni mérés eredménye két jellegzetes szakaszon.