Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - III. Lampl Hugó: A buzgárképződés és talajtörés

34 Lam

.pl Hugó 7. ábra. Buzgárképek Fig. 7. Boil Ziallerns üvegfala mentén feltört kettős buzgár képét mutatja a víznyomás lecsökkentése után beállott nyugalmi helyzetben. Ezen a képen a buzgártölcsér szélének függőleges metszetét is láthatjuk, amely mutatja, hogy a működésben volt buzgár a tölcsérszerűen kiszélesedő kürtőt hogyan alakította ki. A tölcsér szélén lefelé áramló szemcsék és a még nem bolygatott talajrész határa a képen világosan látható. A 6c ábrán, amely a kezdődő buzgár működése közben készült, még világosabban /átható a szemcsék felfelé és lefelé való áramlása. A buzgárképződés és az ezt kö vető talajtörés jelenségénél tehát tulajdonképpen három jellegzetes tüneti szakaszt figyelhetünk meg : Az első tünet az ún. elemi buzgárok jelentkezésével figyelhető meg, amikor az anyagszemcsék már megmozdultak ugyan, de a talaj felszínén még csak könnyebb fajsúlyú vagy apróbb szemcsék forognak egyhelyben. A második tünet, a tulajdonképpeni buzgár feltörése, akkor áll elő, amikor a felfelé áramló víz kilépő sebessége a nyomás növelése, illetőleg növekedése folytán annyira fokozódik, hogy a szemcséket már magával tudja ragadni és a felhozott anyagot a talaj felszínén képződő kráter szélén gyűrű alakban lerakja. Ez az állapot még egyensúlyban tartható, de ha a nyomás valamivel még tovább emelkedik, és ezzel az áramló víz sebessége is tovább fokozódik, akkor a talaj szemcséi mintegy lebegő állapotba kerülnek, súlyukat vesztik, a víz pedig a buzgár kürtőjének rohamos bővítésével hirtelen erős sugárban tör fel a felszínre. A buzgár feltörését rendszerint nyomban követi a harmadik tünet: a talajtörés. A talajtörés pillanatában a kísérleti berendezésben az ellenállás lecsökkenve a nyomás is csökken, a fellazított talaj pedig kissé megsüpped. 8. ábra. A készülék üvegfala mellett feltörő kettős buzgár képe Fiy. 8. Double boil piping up al the glass wall