Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

Merényi: A kujbisevi vízerőmű 423 gyártott betonelemekkel fedték. Ezek elkészítésére külön előgyártó üzem volt, melyet a téli időre a jó minőség fenntartása érdekében kellő fűtőberendezéssel is elláttak. A betonozás készítéséhez szükséges homok nagy részét a helyszínen termelték ki, a kavics pótlására 4 kőtörő üzem törte a homokkövet és dolomitot, melyeknek szilárdsága 160—400 kg/cm

2 között változott. Az erőmű építése (11. ábra) 40 m magas acélhídról történt, melyen 4 vasúti vágány és egy ötödik vágányon több, 10 t teherbírású, 30 m kinyúlású forgógémes bakdaru haladt. Két 15 t-s kábeldaru 390 m fesztávval és sok kis teherbírású toronydaru segítette elő a betonozást. A toronydarukat a forgógémes daru szállította mindig tovább. A duzzasztómű építését szintén acélhídról végezték. Ill a forgógémes bakdaru lábai között két vasúti vágány haladt. — A hajózsilip betonozását legnagyobbrészt 40 m

3/óra teljesítőképességű betonszivattyúkkal végezték. A vasalást, burkolólapokat 2,5 t teherbírású autódaruk szállították. Turbinák, generátorok. A 105 MW névleges teljesítményű, 9,3 m futókerék átmérőjű, 6 szárnylapátos Kaplan-turbinák a legnagyobbak a világon. Nagyságuk jellemzésére csak annyit, hogy egy turbina teljesítménye azonos egy átlagos teljes magyar hőerőműével. 1 szárnylapátra 1500 t axiális és a megfutási fordulatszámon 1400* t centrifugális erő hat. Á forgó turbina szárnylapátjainak szögváltoztatásához 2340 t erő kell. Tervezésük és gyártásuk megszervezése igen gondosan történt, mert ez a széria 85 közelítően azonos gépegység gyártását jelenti, ebből 20-at Kujbísevben, 17-ct Sztálingrádban szerelnek fel. Az újítások révén az 50 000 alkatrészből álló turbinák fajlagos súlyát sikerült 12,3 kg/kW-ra leszorítani. Említésre méltó a hegesztés nagyfokú használata öntött acél alkatrészek helyett, elsősorban a turbinafedélnél, a vezetőlapátoknál és részben a 4,5 m magas, 14 m átmérőjű szabályozó gyűrűnél. A turbin^ 1500 t összsúlyából 376 tonnát kitevő alkatrésznél az első darabok elkészítése után hegesztésre áttérve 73 t súly megtakarítást értek el. A turbinaház forgókereket körülvevő gyűrűjét préselt acéllemezből készítették — megmunkálás nélkül —, itt is 38 t megtakarítást érve le. A turbinalapátoknál a drága «és nehezen megmunkálható rozsdaállá acélanyag helyett alacsony ötvözésű szénacélt használnak, a felületre hegesztett rozsdaálló acellapokkal. Kísérleteznek rézötvözésű acélanyaggal is. Az ún. ernyő típus egyik változatát képviselő generátorok különlegessége, hogy támcsapágyuk a turbina fedelére támaszkodik. A generátort és transzformátorait a szokásos elektromos védelemekkel látták el. A hosszú csatlakozó távvezetékre figyelemmel, a turbina önműködő szabályozását is tovább fejlesztették. Hiba esetén a szárnylapátok 5 s alatt zárnak. Az erőmű vezérléséi központi kapcsolóteremből irányítják. Indulásnál és leállásnál az összes műveletek önműködően kapcsolódnak. Biztosították annak lehetőségét is, hogy az erőművet az európai Oroszország hálózatának (valószínűleg) moszkvai központi kapcsolóterméből a távvezetéken magán vezetett nagyfrekvenciájú vivőáram közvetítésével lehessen majd automatikusan irányítani. Az üzem megindulása után végzett alapos ellenőrzések megmutatták, hogy a 22,5 m átlagos esésnél nagyobb esés esetén a turbinák (generátorok, transzformátorok) a veszteségek levonása után egyenként 115 MW, összesen 2300 MW áramot tudnak termelni és így kedvező évben az áramtermelés 12 milliárd KWh-t is elérhet. Kujbisev ma a világ legnagyobb vízerőműve; építési, betonozási módszereit, a munka gépesítését és megszervezését a. legkorszerűbb elvek alapján alakították ki. Az e módszerekből nyert tanulságokat hazai vízépítkezéseinknél is hasznosíthatjuk. Irodalom 1. /.síik, Sz. J.: Razrabotka proeklnogo zadanija Kujbüsevszkoj Gidroeiektrosztancii na r. Volgc. Gidrolehnicseszkoe Szroitel'sztvo (a továbbiakban (1. Sz.), 1951/5. 2. Bazin, N. V.: Mehanizacije zemljaniili rabot na Kujbüsevgidrosztroe. G. Sz., 1954/1. :t. Tihomirov, .4. A.: Opiit szvarki vanniim szposzobom na Kujbüsevgidrosztroe. G. Sz.. 1954/8. 4. Mhitarjan, .4. ."V/. és Csubov, 11.: Melallicseszkie spuntovüe zagrazsdenjja na sztroitel'sztve Kujbüsevszkogo gidrouzla. G. Sz.„ 1955/8. 5. Razin, N. V.: Perekrütie ruszla Volgi na sztroitel'sztve Kujbüsevszkoj gidroelektrosztancii. 6. Jaknbovszkij, IS. V..- Primenenie predvaritel'no naprjazsennlih zselezobetonnüh konsztrukcijna Kujbüsevgidrosztvoe. G. Sz. 1956/4.