Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

3. füzet - VI. Kisebb közlemények-Ismertetések

422 Kisebb Közlemények A kujbisevi vízlépcső 1957 ősze óta teljes kapacitással szolgáltat áramot a szovjet vízimérnökök büszkesége, a Kujbisevi vízerőmű (2. ábra), a világ jelenleg még legnagyobb s méreteihez viszonyítva legrövidebb idő (6 év) alatt, a világ legnagyobb Kaplan turbináival felépült erőműve. 2. álira. A 38 nyílású kujbisevi duzzasztó fényképe alvíz felől. A háttérben látható nyílások nyitott tábláin bukik át a víz, az előtérben a duzzasztótáblák zárva vannak; de ekkor is az utófenék megemelt küszöbe állandó vízpárnát biztosít. A duzzasztó hídján mozognak a tábla emelő bakdaruk. (MTI foto) Nagyságrendi összehasonlításul elég megjegyeznünk, hogy Kujbisev tízszer olyan nagy, mint az osztrákok általunk nemrég ismertetett, Ybss-persenbeugi vízerőműve. A kujbisevi vízlépcső a Volga szamárai kanyarulatának elején, Kujbisev városától mintegy 80 km-re északnyugatra létesüli, az eredetileg építésre kijelölt helytől a folyam mentén mintegy 60 km-rel feljebb. A folyam ezen a szakaszon mészkő és dolomit hegységen tör át. Az eredetileg választott helyen a kőzet a fúrások során 3. ábra. Geológiai szelvény a kujbisevi vízlépcső tengelyében, a nagyobb műtárgyak elhelyezkedésének bejelölésével. olyan töredezettnek és karsztosnak bizönyult, hogy a vízlépcső helyét 60 km-rel feljebb választották ki, ahol az erőmű alatt agyagos homok tölti ki a sziklahegység. egy 200 m mély besüllyedését. A duzzasztó alatt 70—80 m vastag alluviális homokréteg fekszik. Az agyagos homokon való alapozás az előző helyre számított összes, költségek 17%-os csökkentését tette lehetővé. A vízlépcsőnél felvett geológiai keresztszelvényt és a műtárgyak elhelyezkedését a 3. ábra mutatja. A majdnem